A Benford-törvény tipikus példája annak, hogy a matematika olyan területeken is alkalmazható, ahol nem is várnánk. Ezt a módszert arra szokták használni, hogy a választások tisztaságát ellenőrizzék anélkül, hogy megfigyelőket kelljen küldeni az adott országba.

Például a 2018-as magyarországi országgyűlési választások alkalmával is sokakban felmerült a csalás gyanúja. Ekkor az Index alkalmazta a módszert a meglévő adatokra, de a statisztikai analízisből kiindulva nem találtak a választási csalásra utaló nyomot, az eredmények illeszkedtek a várt eloszlási görbéhez.

A rejtélyes Twitter-felhasználó (Statsguyphd) öt államból közölt eredményeket, nem a teljes állammal foglalkozott, hanem csak egyes körzetekkel. 2 esetben mindent rendben talált, míg 3 esetben komoly anomáliákat fedezett fel.

• Karácsony mellélőtt, az antigéngyorstesztek nem alkalmasak szűrésre

Karácsony Gergely főpolgármester téved, az antigéngyorstesztek nem alkalmasak szűrésre – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vasárnap az MTI-vel. Az NNK emlékeztetett: a fővárosi önkormányzat antigéntesztek beszerzését jelentette be, és Karácsony Gergely kijelentette, hogy „az antigéngyorstesztek ugyanolyan megbízhatóak, mint a PCR-tesztek”. Ez azonban

– írták. Hangsúlyozták: az antigéntesztek nem váltják ki a PCR-vizsgálatokat, és nem használhatók tömeges közösségi szűrésre sem, mivel azok szervezetében, akik tünetmentesek, vagy még csak enyhe tüneteket mutatnak, csupán kis mennyiségben van jelen a vírus, így esetükben a gyorsteszt nagy valószínűséggel „fals negatív eredményt mutat majd”.