Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

A számokat nem érdeklik Donáth Anna kampányszövegei

888.hu

2021.02.23. 17:00

A valóság rácáfolt Donáth Anna EP-képviselőre.

A múlt hétvégén Donáth Anna, a Momentum európai parlamenti képviselője nagyot ment a Facebookon, elpufogtatta az összes kormányellenes lila mantrát.

Nézzük is meg: „Orbán Viktor rendszere látványosan megbukott: nem gazdagította a magyarokat, nem csökkentette a vagyoni és társadalmi különbségeket. Nem volt rá képes, mert embertelenségre és igazságtalanságra épült, hiába hazudja magáról, hogy felszámolja az egyenlőtlenséget.”

Most, hogy megismerkedtünk a Momentum álláspontjával, ismerkedjünk meg a valósággal is.

Tíz év alatt nagyot nőtt Magyarországon az átlagbér és a mediánbér is – jelentősen javuló kereseti statisztikáról számolt be az MTI-nek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökhelyettese kedden.

Windisch László rámutatott, hogy mindkét mutatószámban jelentős növekedés tapasztalható.

Míg az átlagbér 2010-től 2019-ig 202 500 forintról közel 82 százalékos növekedéssel 367 800 forintra nőtt, addig a mediánkereset még ennél is nagyobb mértékben, 91 százalékkal emelkedett, 153 000 forintról 292 300 forintra.

A 2020-as kereseti adatokat a hónap végén publikálja a statisztikai hivatal.

Windisch László elmondta, az általános nemzetközi gyakorlat az, hogy a bruttó átlagkeresetek mutatója áll a munkabérekkel kapcsolatos statisztikák középpontjában, a jogszabályok is ezt a mutatót alkalmazzák, ha átlagbérrel kell számolniuk, például különböző ellátások megállapításának alapjaként.

A bruttó átlagbér a teljes felmért keresettömeg és a keresők létszámának hányadosaként áll elő. A mediánbér egy ezt kiegészítő statisztikai mutató, azt mutatja meg, hogy ha a keresőket a keresetük nagysága szerint sorbarendezzük, akkor mennyit keres az állomány középső tagja – magyarázta a szakember.

Windisch László elmondta, mindkét adat bárki számára elérhető a KSH és az EU statisztikai hivatala, az Eurostat honlapján. Az Eurostat 2002 óta publikálja a tagállamok mediánbéradatait is, tehát hamis látszat keltése az, hogy ez az adat titkos lenne – hangsúlyozta a KSH elnökhelyettese.

A szakember szerint az elmúlt tíz esztendőt vizsgálva elmondható, hogy több évben is erősebb növekedési ütemet lehetett megfigyelni a mediánbérek tekintetében, mint az átlagbéreknél, ami azzal függ össze, hogy arányaiban a kereseti eloszlás középső szegmensében volt a legmagasabb a keresetnövekedés.

A jövedelem típusú statisztikákban nemzetközileg és általánosan is igaz, hogy a medián mindig alacsonyabb, mint az átlagbér. Az Eurostat adatai szerint 2018-ban a felmért tagországok több mint felénél a mediánbér az átlagbér 84 százalékánál alacsonyabb volt, vagyis a magyar kereseti eloszlás európai viszonylatban egyáltalán nem nevezhető kiugrónak – mutatott rá az elnökhelyettes.

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére