A szerb kormány december közepén kérte a KFOR-tól, hogy a feszült helyzet kezelése érdekében engedélyezze néhány száz, de ezernél nem több szerb katona, illetve rendőr Észak-Koszovóba küldését. Erre Szerbiának lehetősége van annak a határozatnak köszönhetően, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa adott ki a szerb-koszovói háború lezárását követően, 1999-ben, noha Belgrád korábban sosem kérte ezt.

Belgrád már a kérelem átadásakor is kétségének adott hangot a kérelem pozitív elbírálását illetően. Vjosa Osmani koszovói elnök pedig leszögezte, hogy a szerb hadsereg 1999 óta nem léphet be Koszovó területére, és ez így is marad.

A KFOR az ortodox karácsony böjtjén válaszolt a szerb kérésre, de az ünnep miatt a szerb vezetés csak vasárnap reagált erre. Aleksandar Vučić közölte: a békefenntartók szerint nincs szükség a szerb rendfenntartó erők Koszovóba vezénylésére.

Koszovó északi részén a tavalyi év második felében hónapokon át feszült volt a helyzet. A helyi szerbek decemberben barikádállítással és a Koszovó és Szerbia közötti határátkelőkhöz vezető utak lezárásával tiltakoztak amiatt, hogy a koszovói rendőrség letartóztatott egy egykori koszovói szerb rendőrt, aki állításuk szerint terrortámadást tervezett a választási bizottság épületei ellen.

A helyzet újév előtt rendeződött, a barikádokat eltávolították, az elfogott rendőrt házi őrizetbe helyezték. Ám az ortodox karácsony előestéjén

A fegyveres támadó ellen gyilkossági kísérlet miatt indult eljárás, tettét a koszovói vezetés is elítélte. A támadások miatt a koszovói szerbek vasárnapra tüntetést jelentettek be Dél-Koszovóban.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem ismer el, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Koszovó északi részén, tömbben mintegy ötvenezer szerb él, és körülbelül ötvenezren laknak az ország más részein is, szórványban.