Az Eurodac adatbázisában a 14 éven felüli menedékkérők ujjnyomatát rögzítik, amikor belépnek az EU-ba. A 2003 óta működő adatrögzítési eljárás azt szolgálja, hogy megállapítható legyen, melyik országnak kell elbírálnia a menedékjogi kérelmet.

A közös menekültügyi rendszer alapszabálya, hogy az az ország felelős az elbírálásért, ahol a kérelmező elérte a közösség területét.

A Németországban jelentkező menedékkérők túlnyomó többségének szerepelnie kellene az adatbázisban, méghozzá az EU külső határán fekvő országok valamelyikének feltüntetésével együtt, hiszen igen csekély számban vannak olyan kérelmezők, akik más EU-s országot nem érintve, közvetlenül Németországban érték el az közösség területét – fejtette ki összeállításában a Welt am Sonntag német lap.

Joachim Herrmann bajor belügyminiszter szerint az Eurodac-találok hiánya azzal magyarázható, hogy az érkezők regisztrációjáért felelős országok, „bűnös módon elhanyagolják adatgyűjtési kötelezettségüket”.

– hangsúlyozta a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa.

Mint mondta, reméli, hogy fordulatot hoz a pénteken véget ért EU-csúcs, amelyen a tagországok a külső határok ellenőrzésének megerősítése mellett foglaltak állást.

Herrmann kifejtette, hogy az állandó belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet működésének szabályai nem azt jelentik, hogy egyszerűen nincs többé ellenőrzés a belső határokon. A politikus szavai szerint mindig is az volt a megállapodás, hogy akkor lehet nélkülözni a belső ellenőrzést, „ha a külső határok jól védettek”, és „alapvető feltétel volt az is, hogy a fő célországok, például Németország visszaküldhessék az engedély nélkül továbbutazó menedékkérőket az illetékes országba”.

Hozzátette: ha nem történik változás és továbbra is regisztráció nélkül áramlanak a menedékkérők Németországba, „előbb-utóbb újra nemzeti szintű határvédelmi intézkedésekről kell majd beszélni”.