Robert Habeck gazdasági miniszter, alkancellár egy szombat esti hamburgi pódiumbeszélgetésen közvetve megerősítette a Reuters hírügynökség értesülését, miszerint az energiaellátás biztonságáról szóló törvény napokon belül várható módosításával a földgázellátási válsághelyzet riasztási vagy vészhelyzeti szintjének kihirdetése esetén lehetővé válik egy új illeték beépítése a földgáz fogyasztói árába.

A miniszter az ország legnagyobb földgázimportőre, a fizetési nehézségekkel küszködő Uniper példájára utalva kiemelte, hogy súlyos gondjai támadhatnak azoknak a vállalkozásoknak, amelyek az orosz gázszállítások visszafogása miatt kénytelenek jóval magasabb áron pótolni a hiányzó mennyiséget, de a váratlanul és jelentősen megemelkedő költséget a hosszú távú szerződéseik miatt nem tudják rögtön áthárítani a vásárlóikra, például a települési, városi közműszolgáltatókra.

Az ilyen helyzetek kezelésére szolgál az úgynevezett árkiigazítási mechanizmus, amelynek révén az érintett cégek a még érvényes tarifát felülírva azonnal érvényesíthetik a költségnövekedést az áraikban. Ez azonban „nagyon éles kard”, ezért nem is használják – mondta a miniszter.
Kifejtette:

Ez Robert Habeck szavai szerint azonnali „árrobbanást” okozna. Ráadásul a mechanizmus szélsőségesen eltérő módon érintené a fogyasztókat, hiszen nem minden importőr üzletel orosz gázzal, így nem minden közműszolgáltatónál emelkednének az árak robbanásszerűen.

A tervezett új megoldás, az illeték a kormány szándéka szerint átlátható és igazságos módon osztaná el a költségeket minden fogyasztó között – jelentette a Reuters. Ezzel kapcsolatban Robert Habeck a Die Zeit című hetilap hamburgi rendezvényén – videókapcsolaton bejelentkezve – elmondta, hogy az Ukrajna elleni orosz háború energiapiaci hatásainak kezelése egy „tanulási folyamat”, ezért ismét hozzá kell nyúlni az energiabiztonsági törvényhez. Hozzátette, hogy a tervezett módosításról még tárgyalnak a szövetségi parlamenti (Bundestag) frakciókkal.

A Zöldek politikusa aláhúzta, hogy a bajok Vlagyimir Putyin miatt keletkeztek. Az orosz államfő az Ukrajna elleni háborúval egyszerre „kvázi gazdasági háborút” indított a Nyugat, és benne Németország ellen. Putyin arra számít, hogy az energia árának felsrófolásával megosztottságot idéz elő, „szétrombolja az ország egységét és szolidaritását” – mondta a német alkancellár, megismételve azt a számos alkalommal kifejtette véleményét, miszerint előfordulhat, hogy Moszkva az energiaválság elmélyítésének céljával teljesen leállítja a gázszállítást az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken a július 11-én kezdődő, tíznapos karbantartás után.