Olaf Scholz német kancellár kormánya szerdán közölte, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezeték „műszakilag már nem áll rendelkezésre”.

Szeptemberben a balti-tengeri Bornholm szigetének közelében történt robbanások szivárgásokat okoztak az Oroszországból Németországba tartó Északi Áramlat gázvezetékben. A nyugati vezetők az incidenst szándékos „szabotázscselekménynek” nevezték, amelynek célja az európai energiainfrastruktúra és -ellátás megzavarása volt.

A kormány a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért párt egyik képviselőjének parlamenti kérdésére válaszolva azt mondta, hogy „nagyon valószínű, hogy az erős robbanásokkal járó szabotázscselekmény mindkét vezetékszálat negatívan érintette, és ezért az Északi Áramlat-2 műszakilag már nem áll rendelkezésre”.

Arra is rámutatott, hogy a vezeték még mindig nem rendelkezik az üzembe helyezéshez szükséges biztonsági tanúsítással.

A hónap elején Vlagyimir Putyin orosz elnök azt nyilatkozta, hogy ha Európa azt akarja, hogy gáz áramoljon a vezetéken keresztül, akkor „meg lehet nyitni a csapokat, és kész”.

Az Északi Áramlat-1-gyel ellentétben az Északi Áramlat-2 gázvezeték soha nem volt üzemben, mivel Berlin februárban, nem sokkal Oroszország ukrajnai inváziója előtt leállította a vitatott vezeték tanúsítási folyamatát.

Oroszország szeptember elején zárta le a gázáramlást az Északi Áramlat-1 gázvezetéken, megtorlásul a Moszkva ellen az ukrajnai háború miatt bevezetett szankciók miatt.