Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Amerikai lap: Nem igaz, hogy az oroszokat nem provokálta a Nyugat

888.hu

2022.11.21. 18:00

A The American Conservative című amerikai lap szerzője történelmi példákon keresztül mutatta be, hogy mi előzte meg az orosz-ukrán háború kitörését.

 

George D. O'Neill, Jr. a The American Conservative-ot kiadó American Ideas Institute igazgatótanácsának tagja.

 

A The American Conservative hasábjain cikk azzal kezdődik, hogy az ukrajnai háború kezdetétől fogva a média, a politikusok és az összes ellenőrzött nem kormányzati szervezet Amerikában és Nyugat-Európában egyöntetűen azt állította, hogy az orosz katonai akció Kelet-Ukrajnában indokolatlan és igazságtalan – olyan agresszió, amelyet nem lehet hagyni.

 

Ezzel a propagandacsapással csak egy probléma volt: teljesen valótlan. A mély állam – a kormányzati elit, a hírszerző közösség és a katonai intézményrendszer – évtizedeken át fenyegette és provokálta Oroszországot azzal, hogy a NATO-t a határukig bővítették.

 

A cikk szerzője szerint lehet utálni Oroszországot és Vlagyimir Putyin orosz elnököt, de az alapvető kérdés ugyanaz marad: az oroszok a NATO-t a határaikon agressziónak és a nemzetbiztonságukat fenyegető veszélynek tekintik, és ezt már évtizedek óta tudni lehet.

O'Neill emlékeztet, a '90-es évek elején James Baker amerikai külügyminiszter azt ígérte, hogy a NATO nem fog kelet felé, az orosz határ felé terjeszkedni.

Ez az ígéret központi szerepet játszott abban, hogy lehetővé váljon a szovjet katonai hadosztályok kivonása Kelet-Németországból az ország egyesítésének elősegítése érdekében. Ez a kötelezettségvállalás biztosította a Szovjetunióban a hatalom felbomlásához szükséges biztonságot is. Ilyen garancia nélkül a Szovjetunió felbomlásával szembeni ellenállás heves és szinte biztosan erőszakos lett volna.

A szerző arra is felhívja a figyelmet, hogy az oroszok nem felejtették el a II. világháború borzalmait és jól emlékeznek arra a sok más invázióra is, amelyek megszámlálhatatlanul sok honfitársuknak okoztak halált, bánatot és megtörést.

Mivel az amerikaiak soha nem éltek át idegen inváziót, fogalmuk sincs erről a borzalomról.”

– fogalmaz.

 

O'Neill szerint miközben a posztszovjet Oroszország súlyos gazdasági válságba került, amelyről a Nyugaton a legtöbben nem tudtak, az amerikai és az európai elit összeállított egy tervet, hogy a NATO-t egészen Oroszország határaiig kiterjesszék.

Ez a cinikus lépés nyíltan figyelmen kívül hagyta és megszegte a Nyugat ígéretét.”

– értékeli O'Neill.

 

George O'Neill, Jr. ír Szerbia NATO bombázásáról is.

Emlékeztet, Szerbia az első világháború óta Oroszország szövetségese. Oroszországban ezt úgy tekintették, mint egy figyelmeztetést, hogy a NATO azt csinál, amit akar, és hogy bárki, aki szembeszáll vele, ugyanilyen bánásmódra számíthat. Ez a kiszámított sértés közvetlenül egy nacionalista vezető felemelkedéséhez vezetett Oroszországban: Vlagyimir Putyint választották elnökké 2000-ben.

A szerző szerint Washingtonban egyetlen komoly ember sem mondhatja, hogy nem figyelmeztették őket a NATO bővítésével kapcsolatos hatásokra.

Megjegyzi, William Burns, a CIA jelenlegi igazgatója több mint 30 éven át testközelből figyelte az orosz és NATO-politikát. Oroszország NATO-bővítéssel és különösen Ukrajnával szembeni ellenszenvének intenzitását Burns – akkoriban az Egyesült Államok oroszországi nagykövete – egy 2008-as jelentésében hangsúlyozta, amelyet Condoleezza Rice Bush II. külügyminiszterhez intézett:

Az orosz elit (nem csak Putyin) számára az ukrán NATO-csatlakozás a legsúlyosabb vörös vonal.”

 

Erről a bizonyos jelentésről bővebben itt írtunk:

 

O'Neill emlékeztet, 2014-ben az Egyesült Államok segített, ha nem egyenesen irányított egy államcsínyt egy választott ukrán kormány ellen, mert az a kormány baráti kapcsolatokat akart Oroszországgal. A mély állam nem tudta tolerálni ezt a barátságot. Az oroszok 2014-ben megmozdultak, hogy megvédjék déli határukat. A helyi orosz nyelvű szeparatisták támogatásával Oroszország képes volt elfoglalni a Krímet, de nem mentek tovább, nem indítottak totális háborút.

A provokációk közül sokat felvázolt a Rand Corporation 2019-es, Oroszország kiterjesztése (Extending Russia) című tanulmánya.

 

A Rand-jelentés összefoglalója is óva int attól, hogy olyan messzire menjünk, hogy katonai akciót siettessünk. Úgy tűnik, a Nuland, Biden és Blinken nem olvasta ezt a részt. Évek óta Ukrajnát a NATO tényleges tagjává tették, amely csak névleg semleges nemzet. A 2015-ös minszki szerződés óta bökdösték a medvét és addig bökdösték, amíg a medve vissza nem ütött. Hogyan szolgálja ez Amerika érdekeit?”

– írta George O'Neill, Jr.

 

 

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére