Amnesty International: Ukrajna kórházakban és iskolákban létesített katonai bázisokat
888.hu
2022.08.04. 14:00
Az ukrán hadsereg veszélyeztette a civil lakosságot az Amnesty International nevű Soros György által finanszírozott szervezet szerint.
Az ukrán erők veszélybe sodorták a civileket azzal, hogy a februárban kezdődött orosz invázió visszaverésének érdekében bázisokat létesítettek és fegyverrendszereket működtettek lakott területeken, többek között iskolákban és kórházakban
– közölte az Amnesty International.
A közlemény szerint ez a taktika megsérti a nemzetközi humanitárius jogot és veszélyezteti a polgári lakosságot, mivel polgári objektumokat katonai célpontokká változtat. Az ezt követő, lakott területekre mért orosz csapások civileket öltek meg és polgári infrastruktúrát semmisítettek meg.
Dokumentáltuk, hogy az ukrán erők veszélyeztetik a civileket és megsértik a háborús törvényeket, amikor lakott területeken tevékenykednek. Az, hogy védelmi helyzetben van, nem mentesíti az ukrán hadsereget a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása alól”
– mondta Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára.
Április és július között az Amnesty International kutatói vizsgálták az orosz csapásokat Harkiv, Donbász és Mikolajiv régiókban. A szervezet többek között megvizsgálta a csapások helyszíneit; interjúkat készített túlélőkkel, szemtanúkkal és a támadások áldozatainak hozzátartozóival.
A vizsgálatok során a kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy az ukrán erők lakott lakóövezetekből indítottak csapásokat, valamint 19 városban és faluban polgári épületekben állomásoztak.
A Donbasz, Harkiv és Mikolajiv régiókban az orosz csapások túlélői és szemtanúi elmondták, hogy az ukrán hadsereg a csapások idején az otthonaik közelében tevékenykedett, és így a területeket az orosz erők megtorlásának tették ki.
A katonák mellettünk lévő házban laktak, és a fiam gyakran vitt ételt nekik. Többször könyörögtem neki, hogy ne menjen oda, mert féltettem. Azon a délutánon, amikor a támadás történt, a fiam a házunk udvarán volt, én pedig a házban. A helyszínen megölték. A teste darabokra szakadt. Az otthonunk részben megsemmisült”
– mondta egy 50 éves férfi édesanyja, aki június 10-én egy rakétatámadás miatt veszítette életét egy Mikolajevtől délre fekvő faluban.
Mykola, aki egy toronyházban él Lysychansk (Donbas) egyik városrészében, amelyet többször is értek orosz támadások, amelyekben legalább egy idős férfi meghalt, az Amnesty Internationalnak elmondta:
Nem értem, hogy a hadseregünk miért a városokból lő, és miért nem a terepről”.
Egy másik lakos, egy 50 éves férfi azt mondta:
„Határozottan katonai tevékenység folyik a környéken. Amikor kimenő tüzet hallunk, utána bejövő tüzet hallunk”.
Az Amnesty International kutatói szemtanúi voltak annak, hogy katonák egy lakóépületet használtak, mintegy 20 méterre a lakók által használt földalatti óvóhely bejáratától, ahol az idős férfi meghalt.
Az Amnesty International kutatói öt helyszínen látták, hogy
az ukrán erők kórházakat használtak de facto katonai bázisként.
Két városban katonák tucatjai pihentek, tébláboltak és étkeztek a kórházakban. Egy másik városban katonák lőttek a kórház közeléből. Április 28-án egy orosz légicsapás megsebesített két alkalmazottat egy orvosi laboratóriumban Harkiv egyik külvárosában, miután az ukrán erők bázist létesítettek a területen.
A szervezet a közleményében azt írja,
az ukrán hadsereg rendszeresen bázisokat alakít ki a donbászi városok és falvak iskoláiban.
Az iskolákat a konfliktus kezdete óta átmenetileg bezárták a diákok előtt, de a legtöbb esetben az épületek lakott polgári negyedek közelében voltak.
Az Amnesty International kutatói a 29 meglátogatott iskola közül 22-ben katonákat, illetve a jelenlegi vagy korábbi katonai tevékenységre utaló bizonyítékokat találtak – többek között katonai ruhákat, eldobott lőszereket, élelmiszercsomagokat és katonai járműveket.
Az orosz erők számos, az ukrán erők által használt iskolára lecsaptak.
Az Amnesty International által az elmúlt hónapokban dokumentált orosz csapások közül sok esetben megkülönböztetés nélküli fegyverekkel, köztük nemzetközileg tiltott kazettás bombákkal, vagy más, nagy területre ható robbanófegyverekkel hajtottak végre. Máshol különböző pontosságú irányított fegyvereket használtak; egyes esetekben a fegyverek elég pontosak voltak ahhoz, hogy konkrét objektumokat célozzanak meg.
A szervezet július 29-én vette fel a kapcsolatot az ukrán védelmi minisztériummal a kutatás eredményei kapcsán, azonban választ egyelőre nem kaptak.
A teljes írás ITT érhető el angol nyelven.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
