A védelmi és biztonsági együttműködést jelentően bővítő egyezményt London világhírű ősi erődjében, a Temze partján emelkedő Towerben írta alá a két kormányfő.

Nagy-Britannia az első európai ország, amellyel Japán ilyen típusú – egymás területéhez is viszonos hozzáférést biztosító – védelmi együttműködési megállapodást kötött.

Az egyezmény előkészítése tavaly májusban, még a kettővel ezelőtti brit miniszterelnök, Boris Johnson hivatali idejében kezdődött.

A brit-japán védelmi szerződés megkötése előtt alig néhány héttel állapodott meg Nagy-Britannia, Japán és Olaszország a Global Combat Air Programme (globális harcirepülőgép-program) nevű kezdeményezésről, amelynek célja újgenerációs harcirepülőgép-típus közös kifejlesztése.

A londoni kormányfői hivatal szerdai tájékoztatása szerint Rishi Sunak és Kisida Fumio kétoldalú megbeszélésén szóba került Nagy-Britannia csatlakozása az Átfogó és Előremutató Csendes-óceáni Partnerség (CPTPP) nevű szabadkereskedelmi szerveződéshez.

London 2021. február 1-én, egy évvel a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után terjesztette be hivatalosan csatlakozási folyamodványát a CPTPP-hez.

A csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodást 11 ország képviselői 2018. március 8-án parafálták. Az egyezménynek eredetileg tagja lett volna az Egyesült Államok is, de Donald Trump volt amerikai elnök 2017 januárjában, első munkahetének első napján aláírta azt a rendeletet, amelynek alapján Washington kilépett a szervezetből.

Az ezután újraformált megállapodásnak Ausztrália, Brunei, Kanada, Chile, Japán, Malajzia, Mexikó, Új-Zéland, Peru, Szingapúr és Vietnam a tagja.

Az 500 millió lakosú CPTPP-csoport évenként előállított együttes hazai összterméke (GDP) hozzávetőleg 13 500 milliárd dollár; ez a világgazdasági szintű GDP-érték mintegy 13,4 százaléka.