Az első eredménybecslések a 18 órai urnazárás után jelennek meg, a hivatalos előzetes végeredmény hétfő hajnalban várható. A tartományi gyűlést öt évre választják meg Brandenburgban és Szászországban is.

A 2,5 millió lakosú Brandenburgban 2,1 millióan szavazhatnak, a részvételi korhatár 16 év. A nagyjából 4 millió lakosú Szászországban 3,3 millióan jogosultak a választásra, a korhatár 18 év.

Az utóbbi hetek felmérései alapján Brandenburgban az AfD és az SPD esélyes a győzelemre, míg Szászországban az újraegyesítés óta megszakítás nélkül kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) végezhet az első helyen.

Az AfD várhatóan mindkét tartományban előrelép a legnagyobb pártok közé, de ellenzékben marad, mert valamennyi számottevő politikai erő kizárta az együttműködés lehetőségét. Azonban sikere átalakíthatja az ország egységének helyreállítása idején kialakult erőviszonyokat, így az eddigi kettő helyett három, vagy akár négy párt összefogására is szükség lehet törvényhozási többségre támaszkodó kormány alakításához.

A felmérések alapján megerősödnek a Zöldek is, a két hagyományos néppárt, a CDU és az SPD pedig súlyos veszteségekre számíthat a két keleti – az egykori NDK területén fekvő – tartományban.

Brandenburgban az SPD a szavazatok 21-22 százalékára számíthat, ami csaknem 10 százalékpontos gyengülés az előző, 2014-ben tartott Landtag-választáson elért 31,9 százalékhoz képest. Az AfD 20-21 százalékot szerezhet, csaknem 10 százalékponttal erősödhet a 2014-ben elért 12,2 százalékhoz képest.

A CDU az AfD mögé szorulhat, a szavazatok 16,5 százalékát gyűjtheti össze, a 2014-es 23 százalék után.

Várhatóan az SPD jelenlegi koalíciós partnere, az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből kialakult Die Linke (Baloldal) is gyengül, a szavazatok 14 százalékát szerezheti meg, a 2014-ben elért 18,6 százalék után. A Zöldek 14,5 százalékos eredményt érhetnek el, ami több mint a duplája a 2014-ben elért 6,2 százaléknak.

A potsdami Landtagba bejuthat még a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) és a jobboldali Szabad Választók Pártja (FW), az utolsó mérések szerint mindkét párt a bejutási küszöböt jelentő 5 százalék körül áll.

Szászországban a CDU a szavazatok 32 százalékára számíthat, ami több mint 7 százalékpontos gyengülés a 2014-ben elért 39,4 százalékhoz viszonyítva. A CDU-tól jobbra álló AfD várhatóan bőven megduplázza, a 2014-es 9,7 százalékról 24,5 százalékra emeli támogatottságát, ezzel a második legnagyobb frakciót alakíthatja a drezdai Landtagban.

Az SPD-től balra álló Die Linke a szavazatok 14 százalékára számíthat, támogatottsága 5 százalékponttal csökkenhet a 2014-ben elért 19 százalékhoz képest.

A Zöldek várhatóan majdnem megduplázzák az öt évvel ezelőtti eredményüket, a baloldali irányultságú ökopárt a 2014-es 5,7 százalék után a szavazatok 11 százalékát szerezheti meg.

Az SPD – amely 2014 óta a CDU koalíciós partnere Szászországban – a kisebb, 10 százalék alatti támogatottsággal rendelkező pártok közé szorulhat, a szavazatok 8,5 százalékára számíthat, az öt évvel ezelőtti 12,4 százalék után. A drezdai Landtagba hatodik pártként bejuthat az FDP is, amely 5 százalékos támogatottsággal a bejutási küszöbön áll a szavazás előtt készített utolsó közvélemény-kutatásokban.