A megbízott – aki kedden Pristinában találkozott Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel – az interjúban arról is beszélt, hogy szerinte ugyan Szerbia bejelentette, hogy megkéri a NATO békefenntartóit, engedélyezzék számára szerb katonák és rendőrök Koszovóba telepítését, de ez nem történhet meg. „Koszovónak erőteljes biztonsági garanciái vannak az Egyesült Államok részéről, és ez a KFOR-ban történő részvételben nyilvánul meg.” – magyarázta, utalva a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderőre.

Escobar ezen felül közölte, hogy a barikádokat – amelyeket öt nappal ezelőtt állítottak fel a koszovói szerbek – nem a KFOR-nak kell eltávolítania, hanem azoknak, akik felállították őket. A Koszovó északi részén élő szerb közösség tagjai azért emeltek tiltakozásuk jeléül barikádokat, mert a koszovói rendőrség letartóztatott egy egykori koszovói szerb rendőrt, aki állításuk szerint terrortámadást tervezett a választási bizottság épületei ellen.

A különmegbízott azt is leszögezte, hogy a 2013-ban Brüsszelben aláírt szerb-koszovói megállapodással összhangban Pristinának meg kell alapítania a koszovói szerb önkormányzatok közösségét. Ezt Kurtival is közölte, aki korábban arról beszélt, nem érdekli, mit írt alá az akkori miniszterelnök, ő nem hajlandó létrehozni ezt az intézményt. A koszovói fél azért húzódozik a koszovói szerb önkormányzatok közösségének megalakításától, mert az nagyobb autonómiát biztosítana a Koszovó északi részén élő szerb kisebbségnek. Az Egyesült Államok – Gabriel Escobar magyarázata szerint – a közösség megalakítását Koszovó nemzetközi jogi kötelezettségének tekinti.

A koszovói látogatáson Miroslav Lajcak, az Európai Unió Belgrád és Pristina közötti párbeszédért felelős különmegbízottja is részt vett, aki a találkozót követően nem nyilatkozott hosszan, csak annyit közölt: a barikádokat politikai megállapodással, nem pedig buldózerekkel kell eltávolítani. „Nem hiszem, hogy megengedhetjük magunknak azt, hogy kivárjuk, amíg valami baj történik. A feszültségek senkin sem segítenek, és szerintem senki sem örül ennek a helyzetnek.” – húzta alá.

A két különmegbízott szerdán Belgrádban Szerbia vezetőivel tárgyal a Koszovó északi részén kialakult helyzetről.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem ismer el, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Koszovó északi részén, tömbben mintegy ötvenezer szerb él, és körülbelül ötvenezren laknak az ország más részein is, szórványban.