Ramat Gan és Szombathely testvérvárosi együttműködésének részeként Ramat Gan Jad Lebanim nevű középületében állították ki a Szombathelyről Izraelbe szállított, fényképekből és a hozzájuk fűzött magyar és angol nyelvű szövegekből álló tárlatot.

Az anyag bepillantást nyújt a holokauszt előtt mintegy 3200 lelket számláló szombathelyi zsidóság mindennapjaiba, az egyes személyek, családok, csoportok életébe, a zsidó közösség anyagi, szellemi kultúrájába, vallási szokásaiba, hagyományaiba, és megjeleníti a közösség elpusztítását és a vészkorszak utáni újjáéledését.

Az anyag izraeli kiállítása elsősorban az izraeli magyar ajkúak jeruzsálemi szervezete vezetőjének, a Vas megyei Jánosházáról származó Miron Eszternek az érdeme, aki többéves fáradhatatlan munkával szervezte meg az eseményt.

– mondta Miron Eszter a kiállítás szerdai megnyitóján.

„Nekünk, túlélőknek megadatott eljutni az ősök földjére, és most egy múló pillanatra ők is itt vannak velünk, az eredeti fényképekkel elmesélik, hogy kik voltak, és mi történt velük, szinte halljuk hangjukat a falakról” – tette hozzá.

Benkő Levente, Magyarország tel-avivi nagykövete a magyar történelem legsötétebb fejezetének nevezte a magyar zsidóság elhurcolását. „Az akkori magyar állam nem tudta megvédeni honfitársainkat, s Magyarország ezért felelősséggel viseltetik. Erre emlékezünk, és emlékeztetni kell rá” – hangsúlyozta a magyar nagykövet, majd kiemelte, hogy a mai Magyarország biztonságos otthona a zsidóságnak, ahol a zsidó polgárok identitásukat szabadon megélhetik és ápolhatják, és ahová nem jut el az Európában feléledő antiszemitizmus.

Barzilai szerint napjainkban is létező jelenség a rasszizmus, az idegengyűlölet, a homofóbia, a gyűlölet, és ma is küzdeni kell az emberi jogokért. A tárlattal a két város és a két ország közötti kapcsolatok erősítését is szolgálják, aminek részeként korábban a város kamarakórusa fellépett egy szombathelyi fesztiválon.

Nemény András, Szombathely polgármestere videóüzenetben köszöntötte a résztvevőket, elmondta, hogy a zsidók deportálása óta nem ugyanolyan a város, ezt a veszteséget soha nem sikerült feldolgozni, és fontos döntések előtt fel kell idézni a képeken látható emberi arcokat, mosolyokat. „Elválaszthatatlan részei voltak a város közösségének, ahonnan kiszakították őket. Más város lenne Szombathely, ha utódaik közöttünk élnének” – mondta a polgármester.