Kamala Harris amerikai alelnök szerint az orosz elnök megijedt az amerikai szankcióktól – azoktól, amiket még be se vezettek (!) – ezért rájött hát, azé' mégse kéne megtámadni Ukrajnát. Nem tudom van-e bárki, aki kételkedik hős Kamala szavaiban, csak azért mert szombaton még azt mondta, szerinte Putyin már meghozta a döntést Ukrajnával kapcsolatban, vasárnap azonban már úgy tűnik, új napra ébredt a politikus asszony, büszkére aludta magát és kijelentette, valójában az általuk FONTOLGATOTT szankciók azok, amik miatt meghátrál Oroszország.

„Oroszországnak nem áll érdekében Ukrajnát megtámadni”

Egyre élesedik az ukrán-orosz konfliktus, legalábbis a nyugati sajtó szerint szinte bármelyik percben kirobbanhat a háború. A XXI. Század Intézet vezető kutatója azonban egészen másképp látja az aktuális helyzetet. Kosztur András a 888-nak elmondta, ahogy a politikában általában, itt sincsenek jó vagy rossz fiúk.

888.hu

Azok a szankciók, amik egyébként elemzők sora szerint annyit jelentene Putyinnak, mint halottnak a csók.

Az alelnöktől megkérdezték, ha ekkora a mellény miért nem léptették életbe a szankciókat.

„De ismerjük el az általunk felvázolt szankciók egyedi természetét is” – állította Harris. „Ezek a valaha kiszabott legsúlyosabb szankciók, ha nem a legerősebbek. Ahogy tegnap kifejtettem, az intézményeknek – különösen a pénzintézeteknek – és az egyéneknek szól, és abszolút kárt okoz az orosz gazdaságnak és kormányuknak.”

„De ha Putyin már döntött, úgy érzi, hogy ez a fenyegetés valóban elriasztja?” – kérdezte egy riporter.

„Abszolút – határozottan hiszünk – és ne feledjük azt is, hogy a szankciók nemcsak a mi, mint az Egyesült Államok, hanem a szövetségeseink közös perspektívájának termékei” – szögezte le Harris. „A szövetségesi viszony pedig olyan, hogy megállapodtunk abban, hogy ezeknek a szankcióknak az elrettentő hatása továbbra is jelentős, különösen azért, mert – ne feledjük – továbbra is őszintén reméljük, hogy ebből a helyzetből van diplomáciai kiút. És azt, hogy ez az ajtó még mindig nyitva áll, – nyitott, bár teljesen beszűkült –, de a még mindig nyitva álló diplomáciai út kontextusában,