Az iráni atomenergiai hivatal a Mehr iráni hírügynökséghez is eljuttatott közleményében kiemelte, hogy a két kamera üzembe helyezését Teherán korábban „önként, jóakarata jeléül és a megegyezetteken felül” engedélyezte, ám azt tapasztalta, hogy a gesztust a NAÜ „nem értékeli, s az Iránra rótt kötelezettségek részének tekinti”.
A kamerarendszer 80 százaléka továbbra is működik – tették hozzá.

A kamerák lekapcsolásakor jelen volt Behrúz Kamalvandi, a hivatal szóvivője is, aki később újságíróknak nem zárta ki, hogy „további lépéseket fognak tenni”.
Jóllehet a tájékoztatásból nem derül ki, hol szerelték le a kamerákat, Iránban a hivatalos közlés szerint két urándúsító üzem működik, Fordóban és Natanzban.

Mindeközben Mohamed Eszlami, az iráni atomenergia hivatal vezetője Teheránban leszögezte: a síita állam nem folytat semmilyen titkos nukleáris fejlesztést, és minden ilyen jellegű állítást politikailag motiváltnak, az erre vonatkozó dokumentumokat pedig hamisnak nevezte.

Az Irán és a hat nagyhatalom – az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia), valamint Németország 2015-ben szerződésben megállapodott, hogy az iráni atomtevékenységek korlátozása fejében fokozatosan csökkenti a Teherán ellen elrendelt büntetőintézkedéseket.

Donald Trump akkori amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kiléptette országát a szerződésből, és újból bevezette az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat. Irán válaszul fokozatosan felmondta a saját kötelezettségvállalásait.