A testület jelentése megállapította, hogy az érvényben lévő szabályozás nem megfelelő, mert ha a felhasználók olyan üzeneteket vagy fényképeket töltenek fel, amelyek vélhetően sértik a Facebook vagy az Instagram szabályzatát, akkor a moderátorok azonnal eltávolítják a posztokat, ha úgy ítélik meg, hogy jelentős kockázattal járnak, vagy ismeretlen felhasználóktól származnak. Ám ha a közzétevő szerepel az ismert emberek úgynevezett fehér listán, akkor az azonnali eltávolítás helyett újabb vizsgálat következik, amely általában néhány napig, de időnként akár hónapokig is eltarthat.

A jelentés szerint a közösségi platformok összehasonlító ellenőrzése jelen formájában igazságtalan, mert olyan felhasználóknak nyújt nagyobb szólásszabadságot, akik részben annak arányában élvezik ezt a privilégiumot, hogy milyen gazdasági kapcsolatban állnak a Metával.

A testület szerint alapos módosításra szorul a jelenleg alkalmazott összehasonlító ellenőrzés, hogy átláthatóbb, gyorsabb és igazságosabb legyen a szabályozás.

A Meta felügyelőbizottsága 2020-ban jött létre Mark Zuckerberg javaslatára, a testület független, de működését a Meta finanszírozza. Feladata, hogy meghatározza a cégcsoport tartalommoderálási politikáját. A 20 fős nemzetközi testület tagjai között vannak újságírók, ügyvédek, emberi jogi jogvédők és korábbi politikusok.

A felügyelőbizottság 2021 októberében vizsgálatot indított Frances Haugen ellen, aki belső dokumentumokat szivárogtatott ki a sajtónak. Haugen azzal vádolta a cégcsoportot, hogy „saját profitját helyezi előtérbe a platformok felhasználóinak biztonságával szemben”.

A testület a Metának a vádakra adott válaszával kapcsolatban megállapította, hogy „az nem kielégítő, és a cégcsoport hozzáállása a kérdéshez kívánnivalókat hagy maga után”.