Szergej Lavrov azt mondta, hogy a háború célja Moszkva szempontjából változatlanul Ukrajna „nácitlanítása„ és demilitarizálása, abban az értelemben, hogy ennek az országnak a területéről nem érheti semmilyen fenyegetés Oroszország biztonságát.

Lavrov hangsúlyozta: ahogy a Nyugat egyre több nagy hatótávolságú fegyvert, például HIMARS rakéta-sorozatvetőket „pumpál” Ukrajnába, a különleges művelet földrajzi céljai még távolabb kerülnek a jelenlegi vonaltól. A külügyminiszter azt mondta, Oroszország nem engedheti meg, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vagy „bárki, aki a helyébe lép„, nagy hatótávolságú fegyverekkel fenyegesse a területét vagy a szakadár köztársaságokét.

Hangot adott véleményének, miszerint a jelenlegi helyzetben „semmi értelme” az orosz-ukrán béketárgyalásoknak, mert állítása szerint már az első, Fehéroroszországban megtartott tárgyalási fordulókon megmutatkozott, hogy az ukrán fél „nem kíván semmit sem komolyan megvitatni„.

Emlékeztetett rá, hogy Kijev Moszkva felhívására foglalta írásba, milyen konkrét megállapodásokról kíván tárgyalni,

Ehelyett, mint mondta, azt hallani, hogy mit mond „szegények érdekében” a német kancellár vagy az Európai Bizottság elnöke.

A miniszter álláspontja értelmében az Egyesült Államok nem hagyja, hogy Ukrajna megtalálja a diplomáciai kiutat a kialakult helyzetből. Azt állította,

Meglátása szerint az unió kimerítette az Oroszország elleni szankciók összes lehetséges szféráját. Ismételten leszögezte, hogy egy nukleáris háborúnak nem lehet győztese.