Sajtóértekezletén Arkadiusz Mularczyk elmondta: Varsó kedden fordul támogatásért az amerikai kongresszus illetékes bizottságaihoz, valamint konkrét képviselőkhöz és szenátorokhoz is.

– indokolta Mularczyk a jóvátétel ügyében tett újabb lengyel lépést.

Aláhúzta: Németország máig nem kárpótolta Lengyelországot a háborús veszteségekért, és a háború során üldöztetéseknek kitett lengyel állampolgárok sem kapták meg az őket megillető jóvátételt. „Teljesen aránytalannak” nevezte ebben a tekintetben Lengyelország és a nyugat-európai államok és társadalmak egymással összehasonlított helyzetét.

Felidézte: a jóvátétel kapcsán Varsó az utóbbi időben már az ENSZ-hez, az Európai Tanácshoz és az UNESCO-hoz is fordult, valamint 50 országhoz, amelyek az Európa Tanács, a NATO és az Európai Unió tagállamai. A szétküldött diplomáciai jegyzékekben a lengyel követelmények jogi, ténybeli és erkölcsi alapjairól tájékoztatják a címzetteket.

Lengyelország október elején küldte el Németországnak az 1939–1945-ös német agresszió és megszállás következményeiről, ezek rendezéséről szóló diplomáciai jegyzéket. Berlin azonban január elején visszautasította a jóvátételi tárgyalások felújítására vonatkozó lengyel kérést.

A Berlinbe küldött októberi jegyzék fő forrását képező, szeptemberben bemutatott lengyel parlamenti bizottsági jelentésben, amelyet 2017 óta Mularczyk irányítása alatt készítettek, 6200 milliárd zlotyra (525 600 milliárd forint) becsülték az „anyagi és nem anyagi” háborús károkat.

Az egykori Német Demokratikus Köztársaság és a volt Szovjetunió közötti 1953-as megállapodás nyomán az akkori kommunista Lengyel Népköztársaság kormánya nyilatkozatban mondott le a „szovjet blokknak” járó német jóvátétel neki ítélt részéről.

A jelenlegi lengyel kormány álláspontja szerint a szovjet nyomásra tett nyilatkozat nem kötelező erejű nemzetközi jogforrás.