A The Baltic Times című havilap beszámolója szerint a lett igazságügyi minisztérium egy, a kétnyelvűséget korlátozó törvénytervezeten dolgozik, amely

Janis Bordans igazságügyi miniszter szerint a törvénytervezet alapja a 2012-es államnyelvi népszavazás, amelyen a választók 74,8 százaléka az orosz mint második államnyelv ellen szavazott.

„Bár a népszavazás megerősítette, hogy a lakosok a lett nyelvet szeretnék Lettország egyetlen hivatalos nyelvének, a ruszifikáció gyakorlati következményei olyanok, hogy a mindennapi kommunikációban, a szolgáltatásokban és a munkahelyeken is használják a lett és az orosz nyelvet.” – mondta Bordans.

Bordans szerint Lettország minden lakosának lehetősége van a hivatalos nyelv napi szintű használatára, míg a gyakorlatban minden lettnek tudnia kell az orosz nyelvet különböző helyzetekben.

– fogalmazott.

Lettország a három balti állam egyike, amelynek körülbelül 1,9 millió lakosa van.

Ukrajnában hasonló nyelvtörvényt fogadtak. Az ukrán állami vezetésben azután kezdték aktívabban védelmezni az ukrán nyelvet, hogy Oroszország az Ukrajnában élő oroszajkú lakosság védelmére hivatkozva 2014-ben önkényesen magához csatolta a Krím félszigetet és fegyveres konfliktust szított a Donyec-medencében.

A parlament 2019-ben fogadta el az ukrán mint államnyelv működéséről szóló jogszabályt – közismertebb nevén a nyelvtörvényt –, amely ellen mások mellett hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek is, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi, korábban szerzett nyelvi jogát.

A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé tette az ukrán nyelv használatát.

Tarasz Kreminy, az államnyelv védelméért felelős biztos tavaly augusztusban egy televíziós műsorban azt találta mondani, hogy költözzön más országba az, akinek nem felel meg Ukrajna vagy az ukrán nyelvtörvény.