Macron bepöccent: ha nem támogatja a parlament a nyugdíjreformját, előrehozott választások jöhetnek
888.hu/MTI
2022.09.29. 19:20
Betelt a pohár a franciáknál: ma már tüntettek és sztrájkoltak a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen, amelyet Emmanuel Macron államfő már a télen el akar fogadtatni a parlamenttel. Kudarc esetén a köztársasági elnök nem zárta ki az előrehozott választásokat.
A köztársasági elnök az infláció és az energiaválság ellenére sem akar lemondani a meghirdetett társadalmi reformokról, és nem zárta ki, hogy feloszlatja a nemzetgyűlést, amennyiben az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítvánnyal akadályozzák meg a kisebbségben lévő kormánya által benyújtandó törvénytervezet elfogadását – jelezte csütörtökön Olivier Dussopt munkaügyi miniszter.
Amennyiben a teljes ellenzék összefog, hogy egy bizalmatlansági indítvánnyal megbuktassa a kormányt, Emmanuel Macron a franciákat fogja felkérni, hogy döntsenek és mondják meg, milyen új többséget akarnak. És ez esetben természetesen kampányolni fogunk, hogy az elnököt megerősítsük.”
– mondta a kormánytag, akit a nyugdíjreformmal kapcsolatos egyeztetésekkel bízott meg az államfő.
(Photo by Benoit Durand / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP)
A tárgyalások jövő héten kezdődnek a szakszervezetekkel és a munkáltatói képviseletekkel. Élisabeth Borne miniszterelnök szerda este közölte az AFP hírügynökséggel, hogy a kormány egyeztetéseket kezdeményez annak érdekében, hogy még a tél vége előtt elfogadja a parlament a nyugdíjreformot.
„A párbeszédet és az egyeztetést választottuk a szociális partnerekkel és a politikai pártokkal.”
– hangsúlyozta a kormányfő, aki azt szeretné, ha a nyugdíjreform jövő nyáron életbe lépne. A kormány fokozatosan akarja a nyugdíjkorhatárt évente négy hónappal megemelni annak érdekében, hogy az 2031-ben 65 év legyen a jelenlegi 62 helyett.
Emmanuel Macron már első elnöki ciklusa alatt megpróbálta a nyugdíjrendszert megreformálni, de a koronavírus-járvány miatt végül elhalasztotta. Miután májusban a franciák újra államfőnek választották, a júniusi nemzetgyűlési választáson Emmanuel Macron elvesztette az abszolút többségét a nemzetgyűlésben, ami megnehezíti a kormány számára a törvények elfogadását.
Miközben a GDP-arányos államháztartási hiány idén várhatóan meghaladja 5,5 százalékot, az államadósság pedig 114,5 százalékos, a franciák vásárlóerejének megtartása érdekében nyújtott állami juttatások és az infláció miatt a köztársasági elnök úgy véli, hogy csak a nyugdíjkorhatár emelésével és a munkanélküliség csökkenésével tudja az állam a bevételeit növelni anélkül, hogy emelné az adókat.
A jövő évi költségvetésben a közszférában és az oktatásban dolgozóknak 10 százalékos fizetésemelést irányoz elő a kormány. Ennek ellenére a tanároknak 11 százaléka sztrájkba lépett csütörtökön az oktatási tárca szerint, mert keveslik a beígért összeget.
(Photo by Adrien Nowak / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP)
A jelenleg 5,8 százalékos infláció kordában tartására a kormány jövőre meghosszabbítja az energiaárakra tavaly bevezetett árplafont, és 15 százalékban maximálja a villamosenergia és a gáz árának az emelkedését. Az emelkedés a lakossági energiaárakban ugyanakkor magasabb lesz, mint 2022-ben volt, amikor a kormány 4 százalékban maximálta a háztartások számára a villamosenergia árának a növekedését, a gáz árát pedig 2021 októberében befagyasztotta. A legszerényebb körülmények között élőknek külön segítséget is ígért a kormányfő: mintegy 12 millió háztartás az év vége előtt 100 vagy 200 eurós „rendkívüli energiacsekkben” részesül.
Mindezek ellenére a nyugdíjkorhatár emelése népszerűtlen az országban, a pártok közül azonban elsősorban az ellenzéki baloldali pártszövetség támogatja a tiltakozásokat.
„Minden francia szakszervezet az ellen van, hogy 64-65 éves korig kelljen dolgozni.”
– mondta csütörtökön Philippe Martinez, a CGT, második legnagyobb szakszervezet főtitkára.
(Photo by Maylis Rolland / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP)
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
További jogi garanciák szükségesek a gyermekek védelmében
Család- és gyermekjogi, a társadalmi tanításokért felelősséget érző szervezetek szerint további jogi garanciák beépítése szükséges annak érdekében, hogy megvédhessék a gyermekeket az őket veszélyeztető jelenségektől.
New Yorkban egy tollvonással elintézték a magyar panaszt
Összekeverte a szezont a fazonnal hazánkkal kapcsolatban Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete. A múlt hét végén New Yorkban az antiszemitizmus elleni globális erőfeszítésekről tartottak ülést. Ezen szólalt fel az amerikai diplomata, és beszédében egy svédországi antiszemita incidenst egyszerűen Budapestre helyezett át, és hiába tiltakozott a magyar delegáció és a külképviselet, csak annyira tellett a házigazdáktól, hogy elismerték a hibát, de nem adtak ki semmiféle bocsánatkérő nyilatkozatot.
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
