Macron bepöccent: ha nem támogatja a parlament a nyugdíjreformját, előrehozott választások jöhetnek
888.hu/MTI
2022.09.29. 19:20
Betelt a pohár a franciáknál: ma már tüntettek és sztrájkoltak a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen, amelyet Emmanuel Macron államfő már a télen el akar fogadtatni a parlamenttel. Kudarc esetén a köztársasági elnök nem zárta ki az előrehozott választásokat.
A köztársasági elnök az infláció és az energiaválság ellenére sem akar lemondani a meghirdetett társadalmi reformokról, és nem zárta ki, hogy feloszlatja a nemzetgyűlést, amennyiben az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítvánnyal akadályozzák meg a kisebbségben lévő kormánya által benyújtandó törvénytervezet elfogadását – jelezte csütörtökön Olivier Dussopt munkaügyi miniszter.
Amennyiben a teljes ellenzék összefog, hogy egy bizalmatlansági indítvánnyal megbuktassa a kormányt, Emmanuel Macron a franciákat fogja felkérni, hogy döntsenek és mondják meg, milyen új többséget akarnak. És ez esetben természetesen kampányolni fogunk, hogy az elnököt megerősítsük.”
– mondta a kormánytag, akit a nyugdíjreformmal kapcsolatos egyeztetésekkel bízott meg az államfő.
(Photo by Benoit Durand / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP)
A tárgyalások jövő héten kezdődnek a szakszervezetekkel és a munkáltatói képviseletekkel. Élisabeth Borne miniszterelnök szerda este közölte az AFP hírügynökséggel, hogy a kormány egyeztetéseket kezdeményez annak érdekében, hogy még a tél vége előtt elfogadja a parlament a nyugdíjreformot.
„A párbeszédet és az egyeztetést választottuk a szociális partnerekkel és a politikai pártokkal.”
– hangsúlyozta a kormányfő, aki azt szeretné, ha a nyugdíjreform jövő nyáron életbe lépne. A kormány fokozatosan akarja a nyugdíjkorhatárt évente négy hónappal megemelni annak érdekében, hogy az 2031-ben 65 év legyen a jelenlegi 62 helyett.
Emmanuel Macron már első elnöki ciklusa alatt megpróbálta a nyugdíjrendszert megreformálni, de a koronavírus-járvány miatt végül elhalasztotta. Miután májusban a franciák újra államfőnek választották, a júniusi nemzetgyűlési választáson Emmanuel Macron elvesztette az abszolút többségét a nemzetgyűlésben, ami megnehezíti a kormány számára a törvények elfogadását.
Miközben a GDP-arányos államháztartási hiány idén várhatóan meghaladja 5,5 százalékot, az államadósság pedig 114,5 százalékos, a franciák vásárlóerejének megtartása érdekében nyújtott állami juttatások és az infláció miatt a köztársasági elnök úgy véli, hogy csak a nyugdíjkorhatár emelésével és a munkanélküliség csökkenésével tudja az állam a bevételeit növelni anélkül, hogy emelné az adókat.
A jövő évi költségvetésben a közszférában és az oktatásban dolgozóknak 10 százalékos fizetésemelést irányoz elő a kormány. Ennek ellenére a tanároknak 11 százaléka sztrájkba lépett csütörtökön az oktatási tárca szerint, mert keveslik a beígért összeget.
(Photo by Adrien Nowak / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP)
A jelenleg 5,8 százalékos infláció kordában tartására a kormány jövőre meghosszabbítja az energiaárakra tavaly bevezetett árplafont, és 15 százalékban maximálja a villamosenergia és a gáz árának az emelkedését. Az emelkedés a lakossági energiaárakban ugyanakkor magasabb lesz, mint 2022-ben volt, amikor a kormány 4 százalékban maximálta a háztartások számára a villamosenergia árának a növekedését, a gáz árát pedig 2021 októberében befagyasztotta. A legszerényebb körülmények között élőknek külön segítséget is ígért a kormányfő: mintegy 12 millió háztartás az év vége előtt 100 vagy 200 eurós „rendkívüli energiacsekkben” részesül.
Mindezek ellenére a nyugdíjkorhatár emelése népszerűtlen az országban, a pártok közül azonban elsősorban az ellenzéki baloldali pártszövetség támogatja a tiltakozásokat.
„Minden francia szakszervezet az ellen van, hogy 64-65 éves korig kelljen dolgozni.”
– mondta csütörtökön Philippe Martinez, a CGT, második legnagyobb szakszervezet főtitkára.
(Photo by Maylis Rolland / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP)
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
