Németország egyre nagyobb szakemberhiánnyal küzd. Az egyik legnagyobb gond, hogy évről évre kevesebben érdeklődnek a mérnöki képzés iránt: a Karlsruhei Műszaki Egyetem gépészmérnöki és mechatronikai karán öt évvel ezelőtt például még heten, napjainkban már csak hárman jelentkeznek egy férőhelyre.

A szakképzett munkaerő hiánya két fronton is sújtja az országot. Egyrészt csökken a népesség és kevesebb fiatal jelentkezik mérnöknek, mint ahányan ugyanekkor nyugdíjba mennek a szakmából. Másrészt a németek a digitális és a zöldátalakulás területén erősítenek, ám ehhez az IT, a mérnöki és más fejlett műszaki területeken képzett munkavállalók tömegére lesz szükségük.

A kölni Német Gazdasági Intézet (NGI) jelentése szerint

Az ezeken a területeken egyetemi diplomát szerzők száma egy év alatt 6 százalékkal csökkent a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis tanulmánya szerint.

Az erős innovációs nyomás miatt azonban égető szükség van a műszaki szakemberekre. Ha az ország ezt biztosítja a vállalatainak, akkor versenyképessége csorbát szenved, és még több cég telepítheti át tevékenységeit vagy azok egy részét más régiókba. Mivel a német autóipar a világ többi részéhez képest az utóbbi években hátrányba került az elektromos autók fejlesztésében, ez az ágazat sem vonzza a fiatalokat annyira, mint korábban. Igaz, decemberben már jó hírek érkeztek az iparágról.

Axel Plünnecke, az NGI szakértője oktatáspolitikai kudarcnak nevezte, hogy a Németországba vándorolt fiatalokat nem segítik megfelelő képzéssel. Megakad az integrációjuk a nyelvi akadályok és a speciális igényeik miatt. Pedig a tudomány törvényei univerzálisak, a programozási nyelvek pedig azonosak a világon mindenhol. S ha már megvan a tudás, azt bárhol könnyű alkalmazni – jegyezte meg a szakértő a DW-nek.

Sőt, a német köz- és felsőoktatás egésze is lemaradásban van az uniós eredményekhez képest.

– mondta Robert Weiss, a Karlsruhei Műszaki Egyetem gépészmérnöki és mechatronikai karának dékánja.

Ez bizonyos mértékig már most is így van. Plünnecke szerint az utóbbi időben Németországban nagyon magas a bevándorlás a műszaki területekre.

Az elmúlt évtizedben a mérnöki vagy informatikai területen dolgozó indiaiak száma 3800-ról 25 ezerre, hat és félszeresére emelkedett, de Egyiptomból, Tunéziából és Marokkóból is egyre több szakember érkezik német földre.

A kormány új vízum bevezetésével könnyítené a szakképzett munkaerő bevándorlását, mivel a bürokratikus akadályok és a digitalizáció hiánya miatt a külföldi munkavállalók akár hónapokig is várhatnak a munkavállalási engedélyre. Közben pedig a munkaerőhiány nagyobb nyomást helyez a meglévő kollektívára, és alacsonyabb termelékenységhez vezet. Ráadásul a versenyképesség is csökkenhet a világ más régióihoz képest, ahonnan akár a német tehetségeket is „elszívhatják”.