Mecklenburg-Elő-Pomeránia miniszerelnöke, az SPD-s Manuela Schwesig visszautasította, hogy az egykori NDK-t az Unrechtsstaat kifejezéssel kellene illetni. A német Unrechtsstaat egy pejoratívnak számító kifejezés, amit azon államok megnevezésére használnak, melyek nem tekinthetőek jogállamnak, szó szerint talán így is lehetne lefordítani a szót, hogy „nem jogállam”.

Schwesig szerint a kifejezés használata azt a látszatot kelti, mintha minden rossz lett volna az NDK-ban, emiatt szerinte az egykori keletnémet állampolgárok kevesebbnek érzik magukat még ma is.

Az SPD-s politikus ezzel a szélsőbaloldal felé közeledett, ugyanis a Die Linke (Baloldal) szokása mentegetni az NDK-t, illetve a szélsőbaloldali párt az egyetlen, mely teljes mértékben elutasítja, hogy a volt NDK-t Unrechtsstaatnak nevezzék. Bodo Ramelow, a szintén keleti Türingia miniszterelnöke kiállt Schwesig mellett, szerinte az Unrechtsstaat kifejezést csak a náci Németországra szabad használni.

– fogalmazott Ramelow.

Az AfD hevesen kritizálta a kijelentést. Leif-Erik Holm, a párt helyi elnöke úgy vélekedett, hogy aki szerint az NDK jogállam, az azt akarja elfelejteni, hogy a Stasi (a keletnémet titkosszolgálat) megfigyelte az embereket, hogy az ellenzéket ellehetetlenítették és azt, hogy tűzparancs volt a határon – írja a Junge Freiheit.

– mondta, majd hozzátette:

A vita Kelet-Németország megalakulásának 70. évfordulója kapcsán került előtérbe. Mint ismert, a II. világháború után Németországot megszállási övezetekre osztották fel, melyeket csak a szövetségesek egyesítettek. Így jött létre az NSZK és az NDK, utóbbi állam a Szovjetunió érdekszférájába tartozott, és viszonylag kemény diktatúraként üzemelt; a kádári Magyarországon nagyobb volt a szabadság.

A két Németország 1990-ben egyesült, ám máig nem sikerült eltüntetni (sőt, csökkenteni sem nagyon) a két országrész közti óriási anyagi különbséget, amit a szocializmus okozott.