Abiy Ahmed etióp miniszterelnök egykor a Nyugat kedvence volt és reformerként üdvözölték, sőt, 2019-ben még a Nobel-békedíjat is elnyerte, de az utóbbi időben éles kritikával illették, amiért a polgárháború idején civilek kivégzését rendelte el.

Oroszország növekvő jelenléte Etiópiában azonban megnehezíti a szigorú uniós normák betartását. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán még Addisz-Abebában is járt támogatást ígérve, és azzal vádolta a nyugati hatalmakat, hogy gyarmati gondolkodásmódot tartanak fenn a régióban.

Erre reagálva az Európai Bizottság nemrégiben 81,5 millió euró humanitárius támogatást engedélyezett oktatási és egészségügyi projektekre, ám egy szóvivő szerint egyértelművé tette, hogy a projektek „a kormányzati struktúrákon kívül” valósulnak meg.

Az EU-val ellentétben a Világbank elkezdte a kezét nyújtani Ahmed miniszterelnök felé. A bank áprilisban 300 millió dolláros támogatást jelentett be a háború sújtotta régiók újjáépítésére, amelyek továbbra is katonai blokád alatt állnak.

Etiópiában, a több mint 90 etnikai csoporthoz tartozó, 120 millió lakosú országban továbbra is forrongó feszültség uralkodik, ezért félő, hogy Etiópia szétszakadhat.