Mutatjuk, mit gondol az orosz-ukrán háborúról Brazília új elnöke
2022.11.01. 11:20
Mint ismeretes, a baloldali kihívó és volt elnök, Luiz Inácio Lula da Silva nyerte vasárnap a brazil elnökválasztás második fordulóját Jair Bolsonaro államfő ellen. Lula a szavazatok 50,83 százalékát szerezte meg a második fordulóban. Bolsonaro a szavazatok 49,17 százalékát kapta.
Az október elején tartott első fordulóban Lula da Silva a szavazatok 48,42 százalékát, míg Bolsonaro 43,2 százalékát kapta. Tekintettel arra, hogy akkor egyik elnökjelölt sem szerezte meg a voksok több mint 50 százalékát, kiírták a második, egyben utolsó fordulót, ahol a győztesnek elég volt megszereznie az egyszerű többséget.
Vlagyimir Putyin orosz elnök gratulált kollégájának. A brazil választás az oroszok szempontjából nem bírt túl nagy jelentőséggel, ugyanis Putyin jó viszont ápolt mindkét jelölttel.
Bolsonaro idén februárban, nem sokkal az ukrajnai háború kezdete előtt Moszkvában találkozott Putyinnal, akivel közölte:
„Szolidárisak vagyunk Oroszországgal. Számos területen van együttműködésünk. Védelem, olaj és gáz, mezőgazdaság, és a találkozók folytatódnak.”
Júliusban Bolsonaro kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Európa szankciói Oroszországgal szemben „nem működnek”.
Radikális baloldali Lula úgy tűnik még Bolsonarón is túltesz.
Májusnap botrány lett egy a Time magazinnak adott interjújából. Ebben kijelentette:
Putyinnak nem kellett volna lerohannia Ukrajnát. De nem csak Putyin bűnös. Az USA és az EU is bűnösök”
– mondta, hozzátéve, ha a háború oka Ukrajna NATO-tagságának lebegtetése volt, egyszerűen csak ki kellett volna mondani, hogy Ukrajna nem lesz NATO-tag, és ma nem lenne probléma. Emellett úgy vélekedett, a Nyugat nem tárgyalt érdemben az oroszokkal a háború előtt, márpedig „a békéhez türelem kell”, és „a párbeszéd csak akkor működik, ha komolyan veszik”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről sincs túl jó véleménye:
Ő (Vlagyimir Zelenszkij – a szerk.) háborút akart. Egy kicsit többet tárgyalt volna, ha nem akar háborút. Így van ez. Amikor Mexikóvárosban jártam, kritizáltam Putyin orosz elnököt, mondván, hogy hiba volt a megszállás. De nem hiszem, hogy bárki is hozzájárulna a békéhez. Az emberek gyűlöletet szítanak Putyin ellen. Ez nem fogja megoldani a helyzetet. Megállapodást kell ösztönözni. Néha látom a tévében, hogy az ukrán elnök úgy ünnepel, mintha az összes parlament állva tapsolna neki. Az a fickó ugyanolyan felelős, mint Putyin. Ugyanolyan felelős, mint Putyin. Biden mondhatná, hogy »Beszéljünk még egy kicsit. Nem akarjuk Ukrajnát a NATO-ban, pont. Ez nem engedmény«.”
A szankciókról így vélekedett:
Most meg kell fizetnünk a számlát az Ukrajna elleni háború miatt. Argentínának és Bolíviának is fizetnie kell. Nem Putyint büntetik. Különböző országokat büntetnek, az emberiséget büntetik.”
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
További jogi garanciák szükségesek a gyermekek védelmében
Család- és gyermekjogi, a társadalmi tanításokért felelősséget érző szervezetek szerint további jogi garanciák beépítése szükséges annak érdekében, hogy megvédhessék a gyermekeket az őket veszélyeztető jelenségektől.
New Yorkban egy tollvonással elintézték a magyar panaszt
Összekeverte a szezont a fazonnal hazánkkal kapcsolatban Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete. A múlt hét végén New Yorkban az antiszemitizmus elleni globális erőfeszítésekről tartottak ülést. Ezen szólalt fel az amerikai diplomata, és beszédében egy svédországi antiszemita incidenst egyszerűen Budapestre helyezett át, és hiába tiltakozott a magyar delegáció és a külképviselet, csak annyira tellett a házigazdáktól, hogy elismerték a hibát, de nem adtak ki semmiféle bocsánatkérő nyilatkozatot.