A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a román kollégájával, Bogdan Aurescuval közös budapesti sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy az EU-s külügyi tanács hétfői ülésén „a józan észnek és a higgadt vitának kevés teret hagyó módon zajlott a megbeszélés egy része”.

Josep Borrell, az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője előző nap kiemelte: soha nem számítottak arra, hogy a szankciók meg tudják állítani az ukrajnai háborút, de elmondható, hogy azok csökkentik az orosz hadsereg hadianyag-beszerzési képességét.

Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban megdöbbenését fejezte ki, mondván, hogy „olyan alapvető igazság került megkérdőjelezésre, amely eddig a külügyi tanácsi döntéshozatal egy fontos alappillére volt”.

Miután egyes kollégák megkérdőjelezték, hogy a szankciókhoz társított cél, hogy a háború Ukrajnában véget érjen, akkor mégis mi a cél, miért csináltuk? – tette fel a kérdést, „nagy adag képmutatást” emlegetve.

„Az a tény, hogy egyes kollégák most már elvitatják ezt a célkitűzést, azt bizonyítja, hogy a szankciók bizony nem működnek.”
– fogalmazott, aláhúzva, hogy ideje az intézkedések felülvizsgálatának.

A miniszter Románia schengeni csatlakozása kapcsán rámutatott: ennek előfeltételeit világosan leírt jogszabályok rögzítik, így nem politikai, hanem gyakorlati kérdésről van szó.

„Ez nem tudományos fantasztikum, hanem tényeken alapuló vizsgálat alapján kell, hogy megszülessen ez a döntés (...) Mi nem szeretjük, ha az ilyen kérdéseket ideológiai meg politikai alapon közelítik meg.” – szögezte le.

Hozzátette: Magyarország tapasztalata az, hogy a Romániával közös határon nincs migrációs nyomás, az érvek mind amellett szólnak, hogy Bukarest teljesítette a feltételeket.

„Én abban csak reménykedni tudok, hogy nem pusztán Románia schengeni csatlakozása, hanem úgy általában minden kérdés az Európai Unióban tények és valós teljesítmények alapján dől el. Naiv vagyok persze, mert ha ez így lenne, akkor megkaptuk volna az összes európai uniós forrást.” – jelentette ki.