Az mondta, hogy országa vissza fogja foglalni az elcsatolt Krímet és a megszállt területeket keleten. Felvételről sugárzott beszédében kifejtette: míg korábban úgy látta, a háború akkor érhet véget, ha béke lesz, most azt gondolja, hogy a harcoknak akkor lesz végük, amikor Ukrajna győzedelmeskedik.

A függetlenség napja egybeesik az orosz támadás hat hónappal ezelőtti kezdetével. Ukrajnában szerdán ünneplik, hogy az ország 1991. augusztusában elszakadt a Szovjetuniótól, miután Moszkvában kudarcba fulladt a puccs, és az ukránok elsöprő többsége népszavazáson döntött erről.

A 44 éves államfő beszédét szokásos katonai öltözékében, a kijevi függetlenségi emlékműnél mondta el.

– tette hozzá.

A Reuters hírügynökség jelentésében azt írta, hogy Kijev belvárosának utcái üresek voltak szerda reggel, miután napok óta sorozatos figyelmeztetések hangzottak el, hogy Oroszország újabb rakétatámadásokat indíthat Ukrajna ellen. Kijevben tilos a nyilvános gyülekezés, kijárási tilalom van érvényben a frontvonal keleti részén fekvő Harkiv városában, amely hónapok óta tartó ágyúzásnak van kitéve. A főváros központjában a kormány a kiégett orosz tankok és páncélozott járművek roncsait helyezte el háborús trófeaként.

A hadsereg arra szólította fel az embereket, hogy vegyék komolyan a légiriadót.

– áll a vezérkar szerda kora reggel kiadott közleményében.

A norvég védelmi minisztérium szerdán bejelentette, hogy Norvégia és Nagy-Britannia közösen kis méretű drónokat adományoz Ukrajnának, hogy segítse az Oroszországgal vívott háborúban. A felderítésre és célpontok azonosítására használt Teledyne Flir Black Hornet drónok ára legfeljebb 90 millió norvég korona (3,8 milliárd forint) lesz – állt a minisztérium közleményében.