Címke: egyesült államok
Az Egyesült Államokban november 8-án, kedden tartanak kongresszusi választásokat, amelyeken az alsóház, a Képviselőház 435 tagjáról, és a 100-tagú felsőház, a Szenátus 35 helyéről döntenek a szavazók. A félidős választásokról a 888.hu Szikra Leventét, Alapjogokért Központ elemzőjét kérdezte, aki elmondta: a Képviselőházban szinte biztosan, a Szenátusban pedig valószínűleg republikánus többség alakul majd ki
November 8-án félidős választást tartanak az Egyesült Államokban. Újraválasztják a teljes 435 tagú képviselőházat és a 100 tagú szenátus nagyjából egyharmadát, 35 szenátort. A felmérések szerint a Képviselőház irányítását a Republikánusok szinte biztosan átveszik, a Szenátus esetében szorosabb lehet a választás kimenetele. Akárhogy is, Joe Biden amerikai elnök dolga a következő két évben nehezebb lesz. Még semmi nem történt, de a demokraták már most rettegnek és reszketnek a választás kimenetelétől. Aki él és mozog, „vörös hullámra” számít, ami hatással lesz az Egyesült Államok Ukrajna-politikájára is. A felmérések szerint az amerikaiak 30%-a gondolja úgy, hogy a Biden-kormányzat túl sokat tesz Ukrajna megsegítéséért, ez a szám márciusban még csak 6% volt. Itt tartunk tehát most. Holnap reggel, mikor felkelünk, már okosabbak leszünk és izgulhatunk majd azon, hogy Donald Trump bejelenti végre a 2024-es indulását vagy még szórakozik velünk egy kis ideig.
Okkal uralja jó ideje az európai diskurzust a szankciópolitika körüli vita, amit a legtöbb nyugati állam morális kérdésnek próbál beállítani, ám egyre több olyan eset lát napvilágot, amelyek ennek ellenkezőjéről árulkodnak. Az európai gazdaságokat recesszióba taszító – Washingtonban kitalált – büntetőintézkedések szembetűnő módon nem vonatkoznak olyan nyersanyagokra, amelyek az Egyesült Államok versenyképességét sértenék. Az amerikai atomreaktorok működéséhez elengedhetetlen orosz uránium beszerzését továbbra sem akadályozza meg semmi, de a Wall Street Journal legutóbbi oknyomozó riportja szerint az Egyesült Államok egy kiskaput is nyitva hagyott magának Szicíliában, amelyen keresztül továbbra is gond nélkül tud finomított orosz olajat importálni. A New York Times szintén arról írt, hogy a szankciópárti nyugat-európai államok (élen Hollandiával, Spanyolországgal, és Belgiummal) kereskedelmi volumene Oroszországgal egyenesen nőtt a háború kezdete óta. Belgium pedig hónapok óta torpedózza meg azt az EU-s javaslatot, amely megtiltaná az orosz gyémánt behozatalát, amihez ezek szerint nem tapad „az ukránok vére”, mint a gáz- és olajimporthoz.
Megvan az a mondás, hogy az amerikaiak az utolsó ukránig hajlandók harcolni? És az megvan, hogy ennek a mondásnak van egy orosz változata is? Ugyanis, ha tovább folytatják az ukránok felfegyverzését, kiképzését, katonai támogatását, akkor az oroszok is az utolsó ukránig fognak harcolni. Az erőszak ugyanis csak erőszakot szülhet. Ha tényleg a szívükön viselnék az ukrán emberek sorsát, akkor nem folyamatosan a helyzet eszkalációján dolgoznának a felelőtlen nyilatkozgatásokkal, hanem nyomást helyeznének minden érintett félre, hogy végre ismét tárgyalóasztalhoz üljenek, tűzszünetet követelnének, hogy befejeződjön a vérontás és helyre álljon a béke. De egyelőre nem ez a helyzet, az atomháborúról pedig úgy beszél mindenki, mintha legalábbis nem lenne holnap és ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. Idézzük Sam Huntington bátyám nagyszabású gondolatait A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása című műből: „a nagyobb civilizációközi háborút csak úgy lehet elkerülni, ha a központi hatalmak nem avatkoznak be más civilizációk konfliktusaiba”. Lehet, hogy az illetékesek elgondolkozhatnának ezen, még mielőtt mind megdöglünk...
Szerintük túl messzire ment a transzlobbi. Joe Biden azonban nem hátrál, és bejelentette: a demokraták továbbra is büszkén támogatják a transzneműek műtéteit. Ugyan Dylan Mulvaney transzaktivista nagy hatással lehetett az amerikai elnökre a találkozásuk során, de az amerikaiak erről a kérdésről máshogyan vélekednek.
Twitteren mondta el a véleményét.
Amerika a szövetségesünk
Ezt a cikket egy olvasónk írta. Ha te is elmondanád a véleményed, küldd el a [email protected] e-mail címre!
Titkosszolgálati vizsgálatot rendelt el a nemzetbiztonsági bizottság a guruló dollárok ügyében
Márki-Zay Péter nemrég maga ismerte el, hogy százmilliós támogatást kapott az Egyesült Államokból.
Feltűnt neki, hogy túl drága a cucc.
Soros György nemzetközi tőzsdespekuláns pedig olyan vállalatokba fektet, amelyek az óceánon keresztül szállítják az energiahordozókat.