888.hu: Hogyan értékeli az Európai Bizottság vasárnapi bejelentését, miszerint 3000 milliárd forint EU-forrás elvonását javasolja Magyarországgal szemben?

Nagy Ervin: Az EB jól láthatóan politikai nyomás alatt volt. Az elmúlt időszakban a nemzetközi baloldal azt próbálta elérni, hogy javasolják a nekünk járó uniós pénzek részbeni megvonását. A döntés viszont arról szól, hogy az EB elfogadta a magyar kormány javaslatait.

A magyar kormánynak egyetlen dolga van, hogy az önkéntesen meghozott vállalásait a gyakorlatban is teljesítse. Ennyiből a magyar kormány számára ez egy részgyőzelemmel felérő ítélet volt, hiszen semmilyen új politikai feltételt nem támasztottak a továbbiakra nézve.

888.hu: Egyelőre ezt a pénzt nem kapjuk meg, de más forrást kap Magyarország? Mikor kaphatja meg Magyarország a teljes összeget – ami egyébként jár is az országnak?

Nagy Ervin: Alapvetően Navracsics Tibor legutóbbi nyilatkozatából tudok kiindulni. Két külön, egymás mellett párhuzamosan futó költségvetési forrásról van szó: az egyik a hétéves költségvetés, másik pedig a helyreállítási alap. Ezek közül mindkettő esetben támasztott feltételeket az EB, melyek jogilag relevánsak és amelyek az átláthatóságot, az ellenőrizhetőséget, a felhasználásnak a hasznosulását kérik.

November közepére én azt jósolom, hogy ez a folyamat véget fog érni. Könnyen meglehet, hogy nem jutunk odáig, hogy egyáltalán a Bizottság javasolja a Tanácsnak a forrásmegvonást. Ugyanis a Bizottság azt kérte a Tanácstól, hogy amíg a magyar kormány benyújtja ezeket a törvényjavaslatokat és a parlament el nem fogadja azokat, addig ne foglalkozzon vele a pénzügyminiszterek tanácsa. Az EU működése szerint a Bizottság javaslatot tesz, és a Tanács az, amelyik végül meghozza ezt a döntést. De jelenleg távol vagyunk attól, hogy tényleges forrásmegvonás történjen, sőt, inkább távolabb kerültünk attól, hogy egyáltalán a Tanács elé kerüljön az egész ügy.

888.hu: A lengyelek az elmúlt időszakban gyakorlatilag teljes mértékben befeküdtek Brüsszel akarata alá, mégsem kaptak egy eurócentet sem. Mennyire lehet megbízni Brüsszelben?

Nagy Ervin: A magyar kormány csak abból indulhat ki, hogy tartani fogja a szavát a Bizottság. Jelen helyzetben a bizalom egy fontos része ennek a tárgyalássorozatnak, de nyilván megvan a veszélye, hogy hasonlóan járunk, mint a lengyelek. Habár ha ez megtörténik, az könnyen elvezethet oda, hogy szét fogja feszíteni az EU-t.

A lengyelek esetében is látható az, hogy gyakorlatilag egy olyan helyzetbe kerültek, ami eltávolítja őket az EU-tól.

A Bizottságnak éppen az lenne a dolga – amire fel is esküdött –, hogy erősítse az integrációt, ezzel viszont éppen ellentétesen cselekedne. Azt gondolom, hogy a lengyelekkel is csak időhúzás történik, velünk pedig nem gondolom, hogy eljátszanák ezt a bizalmat, de nyilvánvalóan fel kell készülnünk egy ilyen helyzetre is. Már csak azért is, mert a Bizottság óriási politikai nyomás alatt van. Ha ilyen ígéretet is tesz és mi ebben megbízunk, akkor is látnunk kell azt a nyomásgyakorlást, amit az Európai Parlamenten keresztül a nemzetközi baloldal a Bizottságra gyakorol. Itt látok veszélyt, hogy ez a nyomás a Bizottságra csak egyre inkább nehezedni fog. A vasárnapi döntésben úgy tűnik, hogy ez nem érvényesült, hiszen az EP baloldali többsége elvárta volna azt, hogy már most megvalósulhassanak a szankciók.

Ami egyébként szerintem természetes annyiból, hogy a politikai logikája a küzdelem, és az Orbán-kormány sikeres jobboldali politikát visz, negyedik kétharmaddal nyerte meg a választásokat, ez a nemzetközi színtéren is a baloldal számára leküzdendő ellenfél, hiszen modellértékű az, ami az Orbán-kormány csinál. Tehát politikailag logikus, jogilag viszont sérti az EU működési elvét és a szerződéseit, amennyiben a Bizottság túlterjeszkedve ezen a jogi vitán, és politikai elvárásokat fogalmazna meg, vagy felrúgná a megállapodást, ahogyan a lengyelekkel tették, és esetlegesen nem utalnák át ezeket az összegeket.

888.hu: A baloldali magyar EP-képviselők folyamatosan Magyarország megbüntetéséért lobbiztak. A vasárnapi bejelentés alapján elkönyvelhetjük az áskálódásukat kudarcnak?

Nagy Ervin: Ha az elmúlt 12 évet nézzük, akkor nem az első ilyen alkalom, hogy az EP-ben ülő baloldali magyar képviselők a magyar érdekek ellen dolgoznak. Ugyan ők ideológia szerint ülnek az EP frakciókban, de a mandátumukat a magyar emberektől kapták. Ez azért felül kellene hogy írja az ideológiai vitát, ami jelenleg a baloldal és a jobboldal között zajlik. Ha van is érdemi vita, a nekünk járó uniós pénzek kifizetésében félre kellene tennie a baloldalnak ezt a vitát, de nem így tettek.

Sőt, a 12 évnek a tanulsága az, hogy ezt a magyar állampolgárok jól látják, jelentős részük ezt nem díjazza. Még a baloldali szavazók jelentős része is aggodalommal figyeli azt, amit az EP-ben csinálnak a baloldali képviselők. Azt gondolom, hogy nekik le kellene vonniuk a tanulságokat a vasárnapi döntést követően és változtatni kellene a politikájukon. Hangsúlyozom, hogy ők mégiscsak a magyar emberektől kapták a mandátumukat az európai parlamenti választásokon.

A baloldalnak újra és újra az a stratégiája kerül felszínre, miszerint minél rosszabb az országnak, az annál rosszabb a kormánynak, ezáltal jobb lesz nekik, de ez a képlet nem működik. Úgy tűnik, hogy ezt az elmúlt 12 évben nem ismerték fel, mert újra és újra ezzel próbálkoztak. Láthattuk Cseh Katalint és Donáth Annát is az EP-ben felszólalni.

Donáth Anna az egyetlen, aki a minapi nyilatkozatával már célzott arra, hogy nem külföldön kell megnyerni a választásokat. Nem látom egyenlőre, hogy ennek ellenére 180 fokos fordulatot vett volna a baloldal Európa-politikája.