888.hu: Abban ez esetben, ha Magyarországra nem érkezne több orosz gáz és olaj, honnan állhat legközelebb rendelkezésre más forrás? Illetve a hazai kitermelés fokozásával mennyire lehet enyhíteni a válságot?

Hortay Olivér: Mindenek előtt érdemes azt tisztázni, hogy ennek az esélye egyelőre kicsi. Egyrészt azért, mert hosszú távú szerződéssel fedezzük a gázigényeinket, ami a szerződéses viszonyok között a legbiztonságosabbnak tekinthető. Másrészt, mert a hosszú távú szerződéses mennyiségünk nagy része déli irányból, a Török Áramlat gázvezetéken érkezik, ami most a legbiztosabb beszerzési útvonalnak tekinthető európai uniós viszonylatban.

Az olajszállítások leállítása az olajembargó kapcsán már szóba került, végül Magyarországnak sikerült mentességet kiharcolnia június elején, mikor elfogadták ezt a csomagot. Egy ilyen esemény azt eredményezné, hogy első körben a stratégiai tartalékainkhoz kéne nyúlnunk, de néhány hónap múlva, ha továbbra is fenn állna ez helyzet, akkor ellátási problémák merülnének fel.

A gáz esetében a helyzet hasonlóan aggályos. Magyarország gáztarolási kapacitása Európai Uniós összevetésben a második legnagyobb a saját fogyasztásunk arányában. A betárolás terv szerint zajlott, ennek megfelelően az éves fogyasztás több mint 38%-át fedezik a készleteink, míg az Uniós átlag ebben a tekintetben 22%. Ráadásul van a saját igényünket 15%-ban fedező hazai kitermelésünk is, ami szintén kedvezőnek mondható Uniós összevetésben. Ezt a kormány 20%-ra szeretné emelni, tehát az éves másfél milliárdos kitermelést éves két milliárdra. Ezzel együtt meg kell azt jegyezni, hogy ha az orosz gázszállítások leállnának, az ezzel együtt is problémát okozna Magyarországnak, mert nehéz lenne a nyomást fenntartani a vezetékeken keresztül. A hazai gázhálózat három pilléren nyugszik. A hazai kitermelésen, a tárolókon és az importon. Ha a három pillérből egy is kiesik, az már rövid távon is kockázatokat okozhat.

888.hu: A németek hosszú ideje le akarják állítani atomerőműveket, most viszont jövő tavaszig meghosszabbították az utolsó atomerőművek működését. Bölcs dolog jelen helyzetben csak tavaszig hosszabbítani?

Hortay Olivér: Nem minden atomerőműnek hosszabbították meg a működési idejét, hanem csak a háromból kettőnek és nem tartom kizártnak, hogy a tavaszig tartó hosszabbítás után felmerül majd annak a lehetősége, hogy további hosszabbításra is sor kerüljön. Nagyon nehéz előre jelezni, hogy mit hoznak a következő hónapok. Ennek fényében dönt majd a német kormány a működő két atomerőmű további sorsáról.

888.hu: Jó döntés volt az EU részéről, hogy elvetette a gázársapka bevezetését?

Hortay Olivér: Egyelőre nem vetette el teljesen az Európai Bizottság a gázársapka bevezetésének lehetőségét. Beszédében Ursula Von der Leyen azt mondta, hogy felállítanak egy munkacsoportot, amivel tovább vizsgálják az intézkedés bevezetésének lehetőségét, tehát azt továbbra is lebegtetik. Az, hogy az intézkedés mennyire lenne káros Európa gázpiacára jól mutatja, hogy a bejelentés hatására emelkedtek a gázárak.

888.hu: Elképzelhető-e, hogy idén télen olyan gázhiány alakuljon ki Nyugat-Európában, hogy a lakosság ne juthasson elég gázhoz, olyannyira, hogy akár humanitárius válság alakuljon ki?

Hortay Olivér: Ebben a pillanatban komoly esély mutatkozik arra, hogy Nyugat-Európában több országban az ellátás korlátozásához kelljen nyúlni. Az, hogy egy ilyen helyzetben mekkora mennyiségű gázt adagolnak a gazdaság különböző szereplőinek, illetve a háztartásoknak, az a döntéshozókon múlik majd. Azt gondolom, hogy már önmagában az áremelkedés, azokban az országokban, ahol a lakosságot nem védik hatósági tarifák a drasztikus piaci árak begyűrűzésétől, komoly társadalmi kockázatokat okozhat.

888.hu: Lát esélyt arra, hogy a 2023-as télre jobban fel tud készülni Európa? Tud- esetleg addigra más forrásokat szerezni?

Hortay Olivér: A 2023-ban induló fűtési időszak a jelenlegi állapot szerint potenciálisan még nehezebb is lehet, mint az előttünk álló. Egyrészt mert a mostani télen csökkentett import miatt Európa gáztárolói nagy eséllyel ki fognak ürülni, tehát több gáz betárolására lesz majd szükség. Másrészt az infrastrukturális beruházásoknak, amelyek lehetővé tennék az orosz gáz nagyobb mértékű helyettesítését, több év kell, mire megvalósulnak, tehát a következő fűtési szezon elején nem fognak kellő mértékű segítséget nyújtani. A mostani fűtési időszakban elképzelhető, hogy lesznek olyan fogyasztói csoportok, akár vállalatok, amelyek a tartalékiakból képeseknek lesznek gazdálkodni, de ezek a tartalékok nem tartanak a végtelenségig. Úgyhogy a következő fűtési időszak ezért is potenciálisan még problémásabb lehet.