Márki-Zay Péter a Magyar Hang Gulyáságyú című podcastjának vendége volt. A beszélgetés egy pontján Márki-Zay elmondta: nemrég kapta kézhez a kampányelszámolást, ami 42 000 sorból áll, és majd teljes egészében nyilvánosságra igyekszik hozni. Kiderült:

A hódmezővásárhelyi polgármester már 2019-ben egy hétre az Egyesült Államokba utazott Kész Zoltánnal együtt. Saját bevallása szerint többek között pénzgyűjtő körút volt ez a látogatás, ráadásul több Soros György nemzetközi tőzsdespekulánshoz is köthető szervezettel is találkozott.

Soros-dollárral jól kitömött szervezetekkel találkozott Márki-Zay Péter az Egyesült Államokban

Mutatjuk, mennyi az annyi.

888.hu

888.hu: Márki-Zay Péter amerikai kampányfinanszírozása több sebből is vérzik, vizsgálat is indulhat az ügyben. Miért problémás, ha egy miniszterelnök-jelölt mögött nem párt(alapítvány), hanem egyesület áll?

Ifj. Lomnici Zoltán: Fontos tisztázni, hogy Magyarországon egy jogi személyiséggel rendelkező szervet akkor minősül pártnak, ha a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény („párttörvény”) 15. §-a alapján a bíróságnak e szándékát – pártként való működését – bejelenti, és magára nézve a párttörvény rendelkezéseit kötelezőnek ismeri el. A bíróság által nyilvántartott civil szervezetek névjegyzékében a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelenleg is olyan egyesületként van nyilvántartva, amelynek formája egyesület (nem párt) és cél szerinti besorolása pedig nem párt jellegű politikai tevékenység. Amennyiben – jogsértés konkrét gyanúja esetén – a későbbiek során bíróság által lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárásra kerülne sor, pénzbírság kiszabására, az egyesület legfőbb szervének összehívására, felügyelőbiztos kirendelésére és az egyesület megszüntetésére kerülhet sor. Mindezek mellett azért is súlyosan aggályos, hogy a baloldal listavezetője mögött, először a rendszerváltás óta nem párt állt, mert a párttörvény 1. §-a szerint az Állami Számvevőszék, mint az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve speciális pénzügyi jogosítványait kizárólag pártok vonatkozásában alkalmazhatja.

888.hu: A jelenlegi helyzetben beszélhetünk tiltott pártfinanszírozásról?

Ifj. Lomnici Zoltán: A baloldal „kapitánya” nyilvánosan és beismerően nyilatkozott arról, hogy a Soros Györgyhöz számos vonalon köthető Action for Democracy nevű amerikai alapítványtól több száz milliós támogatást kaptak. Mint azt korábban is hangsúlyoztam, kampányfinanszírozás tekintetében – általánosságban – nem az egyesület, hanem a vele az adott kampányban együttműködő pártok szempontjából kell a befolyt pénzeket és azok felhasználását vizsgálni, azaz hogy az érintett egyesület juttatta-e vagyoni előnyhöz a rendelkezésre álló pénzügyi forrásaiból a vele összefogó, egységesen fellépő pártokat. Az Állami Számvevőszék gyakorlata alapján széles körben megvalósulhat a burkolt vagy tiltott pártfinanszírozás, amely megállapított összeget aztán felszólítást követően, mint tiltott vagyoni előnyt az érintett pártoknak be kell fizetniük a költségvetésbe.

888.hu: Márki-Zay figyelmét mindezek elkerülhették?

Ifj. Lomnici Zoltán: Hódmezővásárhely polgármesterének mozgalma 2018 novemberében került bejegyzésre, és azóta a pártok törvényes működésére vonatkozó szabályozás szinte csak elhanyagolható módon változott, így nehéz lenne az állandóan változó jogszabályi környezetre való nehéz felkészülésre hivatkoznia. Az a tény mindenképpen kiemelendő, hogy az ellenzéki összefogásnak anyagi támogatásra – esetünkben külföldi támogatásra – volt szüksége ahhoz, hogy a 2022 tavaszán tartott országgyűlési választásokon kampányolni tudjon, és azzal, hogy a külföldi támogatásokat közvetlenül vagy közvetve a jogszabályok esetleges kikerülésével fel lehetett használni, ezzel önmagukat kivonva a hatósági ellenőrzési jogkör alól, további hivatkozási alap lehet a szándékos elkövetésre. Aki Magyarországon be akarja tartani a pártok működésére vonatkozó szabályokat, azokat mindenki számára megismerhető és elsajátítható módon megtalálja. Ha külföldi példákat nézünk, az Egyesült Királyságban már 1883-ban elfogadták a választásokon indulók esetleges túlzott kiadásainak megelőzésére vonatkozó jogszabályként a korrupt és illegális gyakorlatok megelőzéséről szóló törvényt (Corrupt and Illegal Practices Prevention Act 1883). Az Egyesült Királyságban a kampányfinanszírozásra vonatkozó jelenlegi törvényi szabályokat a népképviseletről szóló 1983. évi törvény (RPA), valamint a politikai pártokról, a választásokról és a népszavazásról szóló 2000. évi törvény (PPERA) tartalmazza. A britek már kezdettől fogva törekednek az átlátható kampányfinanszírozás biztosítására, mert alapelvük az, hogy a különböző pénzügyi csoportok nem befolyásolhatják úgy a demokratikus választási versenyt, hogy ezáltal torzítják a választáson indulók esélyeit. Az eredetileg 2017. április 25-én a magyar Országgyűlés részére benyújtott kormánypárti törvényjavaslat is ezt célozza, a burkolt kampányfinanszírozás és a korrupció kockázatának csökkentésével. A politikai pártok ugyanis nem válhatnak milliárdos üzleti vállalkozások hálás lekötelezettjeivé, éppen azért az erről szóló javaslat kizárja ezt a korrupciós veszélyt. De az átláthatóság irányába hat a civiltörvény módosítása is, amellyel egyértelművé válna, hogy mely külföldi érdekcsoportok kívánják civil szervezeteik útján befolyásuk alá vonni a magyar közéletet.

888.hu: Ha MZP-t súlyosan érinti az ügy, mi a helyzet az összefogás többi tagjával, hiszen ők is mögötte álltak. Indulhat ellenük bármiféle eljárás?

Ifj. Lomnici Zoltán: Amennyiben a párttörvényben foglalt gazdálkodási szabályokat a kampány során megsértették, úgy felmerülhet az ellenzéki összefogásban résztvevő többi baloldali párt felelőssége. A hatályos jogszabályok alapján a párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult. Az ÁSZ kétévenként ellenőrzi azoknak a pártoknak a gazdálkodását, amelyek a központi költségvetésből rendszeres támogatásban részesültek. Viszont amennyiben az ÁSZ azt észleli, hogy a párt gazdálkodása körében jogellenesen járt el, felhívja a törvényes állapot helyreállítására. Súlyosabb törvénysértés esetén, vagy ha az adott párt nem tett eleget a felhívásnak, akkor az ÁSZ elnöke az illetékességgel rendelkező hatóságok eljárását indítványozhatja. Amennyiben a pártnak adott támogatás jogszerűtlen felhasználása történik, úgy a Magyar Államkincstár eljárásának kezdeményezésével a támogatás visszafizetésének és bírság kiszabásának van helye, míg bűncselekmény megvalósulása esetén indítványozhatja büntetőeljárás lefolytatását, valamint az ügyésznek a civil szervezetek feletti törvényességi ellenőrzésére vonatkozó eljárást is kezdeményezheti, ezzel biztosítva az Alaptörvényben és a pártok működéséről szóló törvényben előírt kötelezettségek betartását.