888.hu: A Gyurcsány-házaspár megalakította az úgynevezett árnyékkormányt, amelynek semmiféle közjogi relevanciája sincs, hiszen nem hozhat döntéseket. Mi lehet a céljük ezzel a lépéssel?

ifj. Lomnici Zoltán: A 2022-es országgyűlési választásokon a magyar baloldal egy közös egység keretein belül, az „Egységben Magyarországért” néven aposztrofált ellenzéki összefogásként mérettette meg magát, azonban jelen pártszövetség látványosan megbukott a választásokon. Természetesen lehet filozofálni, hogy vajon mi okozta a baloldali összefogás nagy volumenű bukását, legyen az például az állandósult belső harcok, a közös miniszterelnök-jelölt közéleti szereplése, kétséges nyilatkozatai, de voltaképpen kimondhatjuk, hogy a baloldali pártszövetség csúfos bukását a szellemileg kiüresedett és fundamentális célkitűzéseiket elvesztő pártok hatalomért való sóvárgása okozta.

Mindezek következtében a nagy baloldali összeborulás takaréklángon égett tovább, amely mostanra odáig vezetett, hogy az összefogás apró lángja is végleg kialudt. A DK múlt héten hozta a nyilvánosságra azon elképzelésüket, amely egy „árnyékkormány” intézményét konstatálja. Az árnyékkormány – hazai viszonylatban ismeretlen – intézménye a brit politikai színtéren ismeretes, miszerint a legdominánsabb ellenzéki párt a központi államigazgatási modellnek megfelelően létrehoznak egy „alternatív”, közjogi relevanciával korántsem bíró kabinetet, amelynek elsődleges célja a kormánypártra történő nyomásgyakorlás. A hazai esetben is hasonló értékek mentén közelíthetjük meg a DK által felállított fiktív kormányt, bár esetünkben többről van szó. Kezdetektől fogva a Demokratikus Koalíciónak egyfajta implementálási, beolvasztási szándéka volt a baloldali pártok vonatkozásában, továbbá a térnyerés, illetve a baloldali pártok szorult helyzetének kihasználása eredményezhette azt a konklúziót a DK oldalán, hogy a többi ellenzéki pártot hátra hagyva, a legerősebb ellenzéki erőként, kezükbe veszik az irányítást.

888.hu: Gyurcsány Ferenc nem kapott helyet az árnyékkormányban. Mi ennek az oka, milyen szerep várhat Gyurcsányra?

ifj. Lomnici Zoltán: A bukott miniszterelnöknek olyan presztízse, hírneve van, amely számára egy nyilvános kormányon belüli pozíció betöltését teljes mértékben ellehetetleníti. Gyurcsány Ferenc önmaga is belátta, hogy a rivaldafényből ki kell maradnia, az első sorok helyett inkább hátrébb foglal helyet, de ettől függetlenül távozni nem fog.

Alapvetően Gyurcsány fenntart magának egy olyan – a frontvonaltól tisztességes távolságban lévő – pozíciót, amelyben kellően központi kényelemben érezheti magát. A legfőbb szerep, ami a bukott miniszterelnökre vár, az nem más, minthogy a politikai téren létező „életbiztosítását”, a Demokratikus Koalíciót irányítsa és koordinálja, hovatovább bebiztosítani az ellenzéki oldalon a DK döntő erejét.

888.hu: Az árnyékkormányban csak DK-közeli emberek kaptak helyet. A többi pártot miért nem vonták be?

ifj. Lomnici Zoltán: Az aktuális politikai erők felmérése, egy új belső politikai rend kialakulása és hosszas készülődés következtében a DK egy tudatos lépést tett meg az árnyékkormány intézményének felkonferálásával. A legerősebb ellenzéki pártként kivonják magukat a pártszövetségi dimenzióból és önállóan, saját pártjuk, saját embereik keretében tevékenykednek tovább.

Az oly sokáig hirdetett egység az ellenzéki oldalon, melynek leghangosabb szószólója a DK volt, mostanra már gondolati szinten is nehezen idézhető fel. Jól látható, hogy nem csak a magyar választópolgárok, de a többi ellenzéki párt bizalmát is semmibe véve, lényegében kijátszva, saját politikai erejük növelése érdekében a választások előtt lefektetett princípiumok – mely az egységben az erő körül forgott – a süllyesztőbe kerültek.

MTI/Mohai Balázs

888.hu: Donáth Anna kritizálta az árnyékkormányt, ez egy újabb törés lehet az ellenzéki térfélen?

ifj. Lomnici Zoltán: Az ilyen megnyilvánulásokból lehet igazán levonni a megfelelő következtetéseket, mégpedig, hogy vajon mennyire volt az ellenzéki összefogás tényleges összefogás. Az egységet szimbolizálni próbáló pártok a pártszövetség időszakában is folyamatos belső rivalizálásokkal, egymás húsának marcangolásával voltak elfoglalva, ami nem rendkívüli, hiszen a hatalom minden áron történő megszerzése nem teremt konszenzust és szövetségen belüli harmóniát. Donáth Anna a következőket mondta:

„Április 3-án világos üzenetet kaptunk. Nem áll választói többség a jelenlegi ellenzék mellett. Nem tartották sem elég hitelesnek, sem elég meggyőzőnek ezt az alternatívát. A többség támogatása nélkül pedig csak a vesztesek között lehet valaki a legerősebb. Egy új többség megteremtésére csakis egy megújulás révén lesz képes az ellenzék. Meg kell újulni szellemileg, szervezetileg – és a politikusok szintjén is.”

Az ellenzéki összeborulás körében a fatális törés április 3-án történt meg, így álláspontom szerint nem egy újabb törésről, hanem a törés utáni állapot fenntartásáról, vagyis az ellenzéki összefogástól való elszigetelődés állapotáról lehet jelen esetben beszélni.