Brüsszelben kampányol a magyar baloldal, hogy ne kapjuk meg a nekünk járó uniós forrásokat
2022.09.01. 12:00
Mint ismeretes, Magyarországot elítélő jelentést fogadott el még július 13-án az Európai Parlament balliberális többségű Állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE), amelyben a Gwendoline Delbos-Corfield zöldpárti EP-képviselő által jegyzett dokumentum azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy ne hagyják jóvá a magyar helyreállítási tervet.
Az EP LIBE bizottsága szerint ki kell zárni a finanszírozásból azokat a magyar kohéziós programokat, amelyek hozzájárulhatnak az uniós forrásokkal való visszaéléshez vagy a jogállamiság megsértéséhez. A LIBE javasolta továbbá, hogy az Európai Unió Tanácsa is állapítsa meg: Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata.
A jelentéstervezetet az európai parlament szeptember 12–15. között strasbourgban tervezett plenáris ülésén vitatják meg, plenáris szavazást is tartanak róla.
Amikor elfogadták a Sargentini-jelentés 2.0-ként elhíresült dokumentumot, az Alapjogokért Központ felhívta rá a figyelmet, hogy
a jelentés mellett 47-en szavaztak, 10-en ellene, illetve 2 fő tartózkodott. A 47 fő között nem meglepő módon a magyar balliberális holdudvarból felbukkan Donáth Anna, aki a magyar baloldal képviseletében Magyarország és a magyar emberek ellen szavazott. A hazai baloldal ahelyett, hogy segítene a háború okozta gazdasági kihívások megoldásában, a magyar kormány és a Bizottság közötti megállapodás megfúrásán tevékenykedik.”
A közelgő EP-ülés kapcsán érdemes felidézni, hogy milyen megnyilvánulásai voltak a hazai EP-képviselőknek.
Dobrev Klára
Gyurcsány Ferenc felesége kiemelkedik a mezőnyből.
Már a koronavírus-járvány kellős közepén, két évvel ezelőtt így nyilatkozott:
Végre el kell fogadni azokat a szabályokat, melyek az antidemokratikus kormányokat kizárják az uniós források felhasználásából.”
Tavaly februárban pedig arról értekezett, hogy
Amelyik kormány egyedül akar dönteni az uniós pénzek felhasználásáról, amelyik csak úgy tesz, mintha meghallgatna másokat, az a kormány lopni akar. Ezért mai felszólalásomban azt kértem az Európai Bizottságtól, hogy az ilyen kormányok helyett a pénzt inkább adják közvetlenül az önkormányzatnak és civil szervezetnek.”
Júliusban pedig azt mondta, hogy
Amíg Orbán Viktor és kormánya ezt a politikát folytatja, azaz, amíg Orbán Viktornak hívják Magyarország miniszterelnökét, egy fillér európai uniós támogatás nem fog érkezni az Orbán-kormány által szétosztható keretekből.”
Gyurcsányé 2021 decemberében Emmanuel Macron francia elnökkel találkozott többedmagával egy kanapén. Ekkor azt mondta, hogy
Végre olyan következménye lesz a magyar kormány demokratikus értékeinket romboló politikájának, ami igazán fájni fog Orbánnak: ha nincs jogállam, nem lesznek uniós források sem. Macron elnökkel folytatott megbeszélésünk után bátran kijelenthetjük, hogy a francia soros elnökség alatt bevezetik a jogállamisági mechanizmust.”
Gyurcsányné önbizalmával sincsenek gondok, szerinte uniós intézménynek kellene elosztani a forrásokat:
(...) a korrupció visszaszorítása érdekében az Európai Uniótól kapott támogatásokat a jövőben ne a magyar kormányzat, hanem független európai intézmény ossza ki és felügyelje.”
Cseh Katalin
A momentumos politikus, aki nem mellesleg nemrég súlyos botrányba keveredett a Pannónia Nyomda Kft. körül kialakult ügy miatt, még EP-képviselővé választása előtt egy lapinterjúban kijelentette:
Az európai pénzek osztása feletti jog legyen jogállamisági kritériumokhoz kötve; amelyik kormány ezeket megsérti, azok helyett közvetlenül az EU ossza a pénzt. [...] az EU jelenleg nem tudja biztosítani a jogállamiság kritériumait mindenki számára. Ezt a hiányosságot meg kell oldani: ne osszon uniós pénzt az a kormány, amely nem tudja biztosítani az átlátható, értékteremtő pénzköltés feltételeit. Én például semmilyen formában nem támogatnám, hogy a magyar állampolgárok és vállalkozók elbukják az EU-s pénzeket, ezért mondjuk, hogy a problémás kormányoktól vonják el a pénzosztás jogát.”
Az idei év elején pedig már a nyílt fenyegetőzéstől sem riadt vissza:
A mechanizmust azért hoztuk létre – tudom, mert egyedüli magyar EP-képviselőként én is ott ültem a tárgyalóasztalnál –, hogy megvédjük közös, európai értékeinket a közösségünkön belül, hogy az uniós forrásokon ne a markukat tartó oligarchák és a pénzéhes kormányközeliek gazdagodjanak – használjuk hát ezt az eszközt! (…) Ne feledjük: 46 nap múlva, április 3-án Magyarországon választások lesznek, aminek a tétje egyértelmű. Ha Orbán Viktor marad kormányon, akkor a magyar emberek és a magyar gazdaság nem fog tudni hozzájutni az őket megillető forrásokhoz.”
Karácsony Gergely
A főpolgármester is késztetést érzett több ízben is, hogy beleszóljon a nagyok dolgába. Tavaly májusban egy nagyon hosszú Facebook-bejegyzésben azt írta:
Ha az Orbán-kormány továbbra sem hajlandó az egyeztetésre és arra készül, hogy nem megfelelően költi el a forrásokat, élünk az uniós jog biztosította lehetőségünkkel, hivatalos panasszal élünk az Európai Bizottság felé, amely dönthet úgy, hogy a tervek átdolgozására és egyeztetésre kötelezi a kormányt.”
Egy lapinterjúban pedig arról értekezett, hogy az uniós alapértékeket megsértő kormányokat zárják ki az uniós források szétosztásából:
(…) volt egy javaslatom: létrehoztunk egy széles önkormányzati szövetséget annak érdekében, hogy azoknál a tagállamoknál, amik alapvetően megsértik az uniós alapértékeket, a kormányokat büntessék, ne az embereket, és közvetlenül kapják meg az EU-s pénzeket az állampolgárok, a vállalkozások, az NGO-k, a helyi önkormányzatok.”
A teljes magyar baloldal
Ha az ember azt hinné, hogy a fenti megnyilvánulások elszigetelt esetek, akkor tévedne. Februárban közleményében az ellenzéki összefogás így fogalmazott:
Az Európai Bíróság döntése után áprilisban már az uniós forrásokról is döntenek a választók. Egyértelművé vált, hogy az Orbán-kormány antidemokratikus működése miatt mostantól minden egyes magyar állampolgárnak súlyos, konkrétan forintosítható árat kell majd fizetni. Amennyiben a Fidesz győz, akkor nem fogunk hozzájutni a magyar embereket, a magyar gazdaságot megillető forrásokhoz.”