Vérbeli kupameccs a negyedosztály világából
2019.02.18. 19:00
Az előző beszámolómban hiányoltam az NB III-at, hát most annál is töményebb ízelítőt kaptam az őszinte fodball világából. Szombaton Budapest Kupán voltam, a Gázgyár és a RAFC csapott össze egymással a legjobb nyolc közé jutásért.
A Gázgyárról már több alkalommal is írtam, nagyon cuki sporttelepük (és büféjük!) van, a mostani meccs azonban nem ott volt, hanem a III. kerületi TVE műfüves pályáján, villanyfénnyel.
A RAFC egy rákosszentmihályi egyesület, a Gázgyárhoz hasonlóan a negyedosztályban, a BLSZ I-ben vitézkedik. Tradicionális csapatról van szó, amely mindig az alsóbb osztályokban szerepelt. 1913-tól 1944-ig tartott a RAFC első időszaka, a félbeszakadt 1944-es szezonban a másodosztályban szerepeltek, MOVE Rákosszentmihályi TSE néven. Miután az 1940-es években a rendszer csapatának számítottak, ezért a kommunisták ellehetetlenítették a működésüket, és 1993-ig nem is léteztek, azóta RAFC néven a BLSZ különböző osztályaiban és az NB III-ban is előfordultak.
A szombati meccs esélyese a Gázgyár volt, hiszen a Gáz az élmezőnyben szerepel, míg a RAFC a 14. a 16 csapatos bajnokságban.
A találkozó este fél hétkor kezdődött, a Kerület műfüves pályáján nagyjából 20-30 ember verődött össze. A belépés természetesen díjtalan volt, a büfé pedig a Kerület-meccseken megszokott árakkal üzemelt – csak épp jó messze, hiszen a műfüves pálya a sporttelep másik oldalán van, ezért vittünk pár sört a túlélés végett.
A kerítés támasztása helyett ezúttal a "VIP-szektort" foglaltuk be, egy konténerépület tetejét.
A meccs jól kezdődött, a Gázgyár sokkal aktívabb volt, meg is szerezte a vezetést egy fejesből (amiről utólag kiderült, hogy ráadásul öngól volt). A szöglet előtti tömörülést majdnem sikerült rendesen megörökítenem...
A szünetig az eredmény nem változott, és egy sör után még kevésbé volt szórakoztató a hangulat, pár "Hajrá, Óbuda!" és "Hajrá, Gáz!" üvöltés mellett csak sima bekiabálásokat hallottunk, hallattunk – inkább utóbbi volt a jellemző, mert a lenti 20-25 ember hangja sajnos nem jutott el hozzánk.
A szünet szerencsére nem tartott 15 percig, hamarabb folytatódott a játék. A hangulat egyre jobb lett, amin az sem rontott, hogy a RAFC egy csodálatos kapáslövéssel egyenlített. Ezen a szinten ilyen gólt ritkán látni, érezhető is volt, hogy sokkal nagyobb a gólöröm a szokásosnál. Külön érdekesség, hogy a gólt az a Téglás Máté lőtte, akinek az öngóljával vezetést szerzett a Gázgyár.
A meccsre amúgy is jellemző volt az emberközeli, őszinte miliő, ezért is volt igazán élvezhető, bár a színvonal sem volt rossz a negyedosztályhoz képest. Nagy kedvencem volt az a jelenet, amikor egy játékos a falnak rúgva akarta a labdát visszaadni, ám sikerült saját magát eltalálnia így. A csapattársai jót derültek rajta.
A másik kedvencem az volt, ahogy a hazaiak csapatkapitányát elszórakoztattuk. Vele egyszer összefutottunk egy sörözés alkalmával (a téli szünetben, természetesen!), most pedig nagy örömmel konstatálta, hogy több ízben is köszöntöttük.
Nem sokáig állt 1–1-en a meccs, tíz perc alatt három gólt rúgott a Gázgyár, így a 68. percre kialakult a 4–1-es végeredmény.
Itt már olléztunk és gálát emlegettünk, azonban az utolsó tíz percre inkább már azt kezdtük el várni, hogy a spori fújja már le végre a meccset. Hideg volt ugyanis, becsapós volt ez a kora tavaszi idő, és bizony sikerült a nappali időjáráshoz öltözni.
Összegzésképpen még annyit tudok mondani, hogy a Budapest Kupa egy nagyon jó dolog, érdemes követni!
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
További jogi garanciák szükségesek a gyermekek védelmében
Család- és gyermekjogi, a társadalmi tanításokért felelősséget érző szervezetek szerint további jogi garanciák beépítése szükséges annak érdekében, hogy megvédhessék a gyermekeket az őket veszélyeztető jelenségektől.
New Yorkban egy tollvonással elintézték a magyar panaszt
Összekeverte a szezont a fazonnal hazánkkal kapcsolatban Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete. A múlt hét végén New Yorkban az antiszemitizmus elleni globális erőfeszítésekről tartottak ülést. Ezen szólalt fel az amerikai diplomata, és beszédében egy svédországi antiszemita incidenst egyszerűen Budapestre helyezett át, és hiába tiltakozott a magyar delegáció és a külképviselet, csak annyira tellett a házigazdáktól, hogy elismerték a hibát, de nem adtak ki semmiféle bocsánatkérő nyilatkozatot.