Az Alapjogokért Központ szerint a képviselők nem meglepő módon olyan baloldali, magyarellenes képviselők, akik még háborús időkben sem félnek az uniós egység rombolásától, ha már a fejükbe vették, hogy Magyarországot meg kell büntetni. A már jól ismert Daniel Freund, Moritz Körner, Eider Gardiazabal Rubial és a jelentés előterjesztője, Petri Sarvamaa szerint a Bizottságnak fenn kell tartania a javaslatát az uniós források befagyasztásáról, hiszen a magyar intézkedések nem megfelelők, a jogállamiság kezelését nem orvosolják. A képviselők a Bizottságra nem csupán nyomást próbáltak gyakorolni, de erősen kritizálták is a Bizottság munkásságát, hiszen szerintük nem jól interpretálja a mechanizmust, nem él annak eszközeivel és csak szűken értelmezte a feladatát. Majd az Európai Bizottságot tovább zsarolva Körner képviselő azt is kijelentette, hogy amennyiben a Bizottság helyt ad a magyar ígéreteknek, akkor Ursula von der Leyen személyes felelőssége merül fel.

Az uniós forráselvétel indokoltságát azzal is próbálják bizonyítani, hogy szerintük Magyarország nem tartotta be a határidőket és nincs mit értékelni, hiszen az intézkedésekről a jogszabályok épp hogy csak megszülettek. Természetesen a képviselők nem mondanak igazat, ugyanis a Bizottság a 17 vállalás teljesítésére szabott határidőt két hónappal meghosszabbította, ez idő alatt pedig a szükséges és egyezetett változtatásokat Magyarország már meg is tette. A következő jelentős állomás november 19-én lesz, amikor az Integritási Hatóság megkezdi a működését, aminek a fő feladata az uniós forrásokból megvalósuló projektek, közbeszerzési eljárások monitorozása, ezáltal pedig az uniós pénzek védelme, amivel pont a kondicionalitási rendelet céljának tesz eleget a kormány. Ebben a kérdésben azonban a zöldpárti Freund nem ferdített, amikor azt mondta, hogy Magyarország büszke az Integritás Hatóságra, ugyanis valóban büszkék lehetünk rá – írják.

A sok szidalmazás és elégedetlenség közben azonban még egy fél mondat erejéig ők is elismerték, hogy Magyarország néhány lépést megtett és

A képviselők munkáján a már megszokott módon Soros György és „civil szervezeteinek” kézjegye is rajta van, hiszen újságírói kérdésekre válaszolva, hogy hogyan értékelik a magyar intézkedések hatékonyságát, Freund elmondta, hogy a „civil társadalom képviselőivel” egyeztettek. A civil szférából az Alapjogokért Központ véleményét azonban valamilyen misztérikus oknál fogva elfelejtették megkérdezni, de a korábbi gyakorlat alapján egyértelmű, hogy melyek azok a szervezetek, akiknek a jelentéseit zsigerből bekérték.

Szerencsére az Európai Bizottság tisztviselői pozitívabb véleménnyel állnak a kormány intézkedéseihez, és láthatják, hogy Magyarország nemcsak komolyan gondolja a vállalásokat, de valóban meggyőző az eddigi teljesítménye. Johannes Hahn költségvetési biztos e vállalásokat „konstruktív párbeszéd” során született, „jó irányba mutató, fontos intézkedéseknek” nevezte.

Az Európai Parlament szélsőségesen elfogult, magyarellenes kórusának azt javasoljuk, várjuk meg az Európai Bizottság értékelését az intézkedések hatékonyságáról. Akármennyire is szeretné az Európai Parlament a hatáskörét tovább bővíteni és a szerepét felerősíteni, végül a Tanács dönt a pénzek felszabadíthatóságáról, hiába zsarolja pár baloldali képviselő a teljes EU-s intézményrendszert.