Mint legutóbbi bejegyzésükben közölték:

Nem meglepő módon, az előző francia elnökség középpontjában álló kérdés marad továbbra is a legnagyobb kihívás Csehország számára, ami a háború. Közös érdekünk, hogy megkezdődjenek a béketárgyalások, hiszen a háborús inflációt csak a béke mérsékelheti, vagy vethet véget neki, nem pedig a szankciók. A hatósági árszabályozással pedig csak időlegesen és részlegesen lehet gátat szabni az inflációnak, a megoldás a béke.

Elengedhetetlen az európai szankciós politika következtében kialakult és a Bizottság zöldítési politikája által fűtött energiaár emelkedés megfékezése, valamint biztosítani kell az EU energiabiztonságát. Biztató, hogy Csehország célkitűzései között az energetikai biztonság megelőzi a zöld átállást. Magyarország továbbra is mindent megtesz azért, hogy megvédje a foglalkoztatást, a családtámogatási rendszert, a rezsicsökkentést és a nyugdíjakat, ami egyezik a cseh elnökség törekvésével, miszerint a magas energiaárak okozta negatív társadalmi és gazdasági hatásokat csökkenteni kell.

A cseh elnökség alatt fog megjelenni az Európai Bizottság 2022-es jogállamisági jelentése, amely már országonkénti ajánlásokat is tartalmaz. Ahogy az eddig megjelent jelentések sem tükrözték a valóságot, úgy várhatóan a mostani is egy jogi köntösbe bújtatott, politikai támadás lesz Magyarország és az olyan tagállamok irányába, amelyek kiállnak a nemzeti értékek mellett. A brüsszeli balliberális narratívát közvetítő jelentések közzététele mellett Magyarországgal szemben folytatódik a 7-es cikkely szerinti eljárás, így hazánk bízik Csehország támogatásában és abban, hogy tenni fog azért, hogy Magyarország megkaphassa a neki járó uniós forrásokat. E remény erősen megalapozott, hiszen a visegrádi együttműködésnek köszönhetően a kétoldalú kapcsolatok nagyon mélyek, ami jó lehetőséget teremt a magyar érdekek érvényesítésére.

Két hónappal az uniós szervek lopakodó hatáskörbővítésére irányuló Európa jövőjéről szóló konferencia lezárultát követően az Európai Parlament állást foglalt arról, hogy a közösségi szerződések módosítására tesz hamarosan javaslatot. A cseh elnökség alatt tehát továbbra is számíthatunk olyan Brüsszelből érkező föderalista törekvésekre, amelyek a tagállami szuverenitás visszaszorítását és az Európai Parlament jogosítványainak megerősítését célozza. Magyarország ezt nem hagyja!

A háború által gyengült az Európai Unió biztonsági szerkezete, ezért a biztonsági és védelmi képességek megerősítése is mérvadó lesz, különösen a NATO keretén belül, ahol kiemelt feladat lesz a Stratégiai Iránytű kulcsfontosságú területeinek végrehajtása. Emellett a cseh elnökség azt is ígéri, hogy költségvetési támogatást fog javasolni a tagállami hadseregek fegyverzetének megújításához.

Az új tanácsi elnökséggel Magyarország még közelebb került a soros elnöki poszthoz, ugyanis két éven belül, 2024 második felében hazánk veheti át az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztét.

(Alapjogokért Központ)