Európában a magyarok tartanak legkevésbé az áramszünetektől
888.hu
2023.01.16. 12:40
Az európaiak energiaellátásba vetett bizalma évek óta csökken és ez a tendencia az energiaválság hatására jelentősen felgyorsult. Míg 2016-ban három uniós polgárból kettő nem tartott az áramkimaradásoktól, 2021-re a lakosság fele, 2022-re pedig már csak a negyede nyilatkozott úgy, hogy bízik a zavartalan ellátásban. Az áramszünetektől való félelem legkevésbé hazánkra jellemző: az EU-ban egyedül Magyarországon vannak többségben azok, akik bíznak az áramellátásban.
Az energiapolitika kiemelt feladata az ellátás folyamatos, zavartalan biztosítása. A feladat elvégzésének sikerességéről alkotott társadalmi kép jól mérhető a lakosság áramkimaradásoktól való félelmének alakulásával. Ezért a Századvég – a European Social Survey 2016-os adatfelvételét követően – az európai energiaválság kirobbanását megelőző hónapokban (2021. augusztus 1. és szeptember 15. között), valamint 2022 őszén is megkérdezte az európaiakat arról, hogy mennyire tartanak az áramszünetektől.
Folyamatosan növekszik a félelem az ellátási kimaradásoktól
Már az energiaválságot megelőző kutatás eredményei is rámutattak, hogy az európaiak egyre kevésbé bíznak az energiaellátásban. Míg 2016-ban a válaszadók csaknem kétharmada (64 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy nem tart az áramszünetektől, ez az arány 2021-re 48 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan 11-ről 17 százalékra emelkedett azoknak az európaiaknak az aránya, akik nagyon tartanak a problémától. A romló tendencia elsősorban azzal magyarázható, hogy – Brüsszel szakpolitikai törekvései nyomán – az EU tagállamainak jelentős része leépítette hagyományos energiatermelő- és átalakító kapacitásait, valamint hosszú távú beszerzési szerződéseit, ami kiszámíthatatlanabbá tette Európa energiarendszerét.
Az energiaválság kirobbanását követően a romló tendencia felgyorsult és azoknak az aránya, akik nagyon tartanak az áramszünetektől – mindössze egyetlen év alatt – 17-ről 32 százalékra növekedett, a zavartalan ellátásban bízó válaszadóké pedig 48-ról 26 százalékra csökkent. A folyamathoz – az energiaválság és a brüsszeli szankciós politika okozta általános hangulatromláson túl – vélhetően az is hozzájárult, hogy több tagállam médiakampányok keretében hívta föl a lakosság figyelmét az ellátási zavarok növekvő esélyére.
Egyedül Magyarországon vannak többségben azok, akik bíznak az energiaellátásban
Az egyes uniós tagállamok között jelentős különbségek mutatkoznak az áramkimaradásoktól való félelem tekintetében. Legkevésbé a lengyelek (17 százalék), a görögök (18 százalék) és az olaszok (21 százalék) bíznak a zavartalan ellátásban. Az eredmények alapján leginkább két tényező okozza a tagállami különbségeket. Egyrészt, a fokozódó kereskedelmi konfliktus eltérő mértékben érintette az egyes országok energiaellátását. Lengyelország például – a közös európai büntetőintézkedéseken túl – önálló szankciókat is bevezetett, aminek következményeképpen az orosz energiabeszerzései már a háború korai szakaszában jelentősen lecsökkentek. Másrészt, a tagállamok eltérő lakossági tarifaszabályozása miatt az EU egészében tapasztalható energiaár-emelkedés különböző mértékű terhet jelent az egyes országokban. Ahogyan arra egy korábbi beszámoló rámutatott, a fűtési és díjfizetési nehézséggel küzdők aránya Görögországban a legmagasabb. Az egzisztenciális nehézségek pedig jelentős mértékben csökkentik az ellátásbiztonságba vetett bizalmat is.
Az egyetlen olyan uniós tagállam, ahol többségben vannak azok, akik bíznak az energiaellátás biztonságában: Magyarország. Azoknak az aránya pedig, akik nagyon tartanak az áramszünetektől, hazánkban a legalacsonyabb: 15 százalék. Az európai összevetésben kedvező eredmény egyfelől annak köszönhető, hogy Magyarország mentességet harcolt ki magának az energiaellátását veszélyeztető uniós büntetőintézkedések alól. Másrészt, a magyar kormány rezsicsökkentési programja megakadályozza a drasztikusan megemelkedett piaci energiaárak begyűrűzését a lakossági tarifákba, így a magyarokat – az ellátásbiztonsági veszélyek mellett – a kedvezőtlen egzisztenciális hatások is kevésbé érintik.
Az Európa Projekt-kutatásról
2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa Projekt néven folytatta a kutatást, amely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált.
A 2022-es felmérés célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió teljesítménye, a koronavírus járvány, a klímaváltozás, továbbá a migrációs krízis megítélése mellett igazodva az Európát érintő új kihívásokhoz, az idei közvélemény-kutatás meghatározó témája az orosz–ukrán háború, az energiaválság, az energiaellátás, valamint a családpolitika. A 2022-es kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára, Svájcra, Moldovára, Albániára, Koszovóra, Észak-Macedóniára, Montenegróra, Szerbiára, Bulgáriára és Bosznia-Hercegovinára terjedt ki, így összesen 38 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel október 13. és december 7. között.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
