Gyurcsányék tudatos politikai hangulatkeltése a jogállamisággal szemben
Horváth K. József
2021.01.28. 18:30
A Facebookon osztott meg Gyurcsány egy friss videót, amelyen Zoomolj Ferivel! címen egyetemistákkal, középiskolásokkal beszélgetett.
Az egyik párbeszédben Gyurcsány a következőket mondja:
„Én nem hiszek abban, hogy ezt az Alaptörvényt trükkökkel meg lehet változtatni. Abban hiszek, hogy elő lehet állítani egy olyan helyzetet, ahol elég erős népakarat van ahhoz, hogy vagy megszakítjuk a történelmi-politikai időt egy pillanatra, vagy megszerezzük a kétharmadot.”
Korábban is elhangzott már hasonló kijelentés. Fleck Zoltán jogász, szociológus így nyilatkozott: „Nagy valószínűséggel egy ’22-es ellenzéki győzelem után időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről.”
Jakab Péter Jobbik elnök pedig kisbaltával feszegette az Alaptörvény kereteit: „Ha csak egyszerű többségünk lesz, akkor addig faragjuk a jogot, míg igazság nem lesz belőle.”
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, a Századvég jogi szakértőjét kérdeztük, szerinte mit jelentenek ezek a jogrenden kívüli állapotokra utaló, anarchikus helyzetekre célzó kijelentések? Mit jelent a történelmi-politikai idő megszakítása akárcsak egy pillanatra is?
Ifj. Lomnici Zoltán aláhúzta, korábban sokan megütközéssel értesültek arról, hogy Sólyom László egykori köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság volt elnöke több alkalommal kétségbe vonta Magyarország Alaptörvényének legitimitását. Az államfő hivatalának megszűnése után is a nemzet egységét kell, hogy szolgálja, ezért Sólyom László megnyilvánulásai elfogadhatatlanok voltak, hiszen sértik azoknak a millióknak az érzéseit, akik az Alaptörvényt nemzetünk szimbólumának tekintik, továbbá azoknak a határon túli magyaroknak a nemzeti érzületét is, akiknek az új Alaptörvény teremtette meg a nemzethez tartozás jogi lehetőségét. Az ilyen típusú kirohanások ráadásul táptalajul szolgálhattak a későbbi – jelenleg is folyó – baloldali támadásoknak hazánk legfőbb jogforrásával szemben.
Rámutatott, nem világos ugyanakkor, hogy a baloldali politikusok pontosan mire gondolnak a jogállamiság, illetve az alkotmányos elvek időleges félretételét célzó megnyilvánulásaikkal, hiszen csupán homályos felvetéseket láthatunk, a konkrét részletek ismertetése nélkül.
Annyi azonban bizonyos – húzta alá –, hogy az Alaptörvény módosítására, egy esetleges új alkotmány megalkotására, valamint a törvények elfogadására és módosítására is világos jogi rendelkezések vonatkoznak, amelyeket részben az Alaptörvény, részben a jogalkotási törvény tartalmaz.
A jogszerűség keretein belül sem az alkotmányozásra, sem a törvényalkotásra nem létezik „alternatív mód”, amire egyes balliberális politikusok célozni próbálnak.
Ebből fakadóan az említett megszólalások tudatos politikai hangulatkeltésnek tekinthetők, amellett hogy a jogállamiságba, jogbiztonságba vetett hitet is gyengíthetik egyes (baloldali) szavazói csoportok körében.
A szóban forgó megnyilvánulások rávilágítanak továbbá arra is, hogy a baloldal számára a jogállamiság fogalma pusztán egy politikai eszköz, amelynek hangoztatása kizárólag addig fontos számukra, amíg az aktuális politikai érdekeik így kívánják, ellenkező esetben gondolkodás nélkül zárójelbe teszik a jogállami, illetve alkotmányos elveket.
Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy
az Alaptörvény elleni korábbi, elsődlegesen külső támadásokat, sikerült visszaverni, nem kis mértékben az első békemenet csendes tömegének erejével
– mondja Lomnici.
Soha, a demokratikus Magyarország történetében alkotmány ekkora legitimitást nem tudott kiharcolni magának, holott csupán a rendszerváltást követően szinte valamennyi kormányzat kísérletet tett az alkotmányozásra. Mégis legnagyobb eredménynek nem ezt, hanem az Alaptörvény azon vívmányait tarthatjuk, amelyek lefektették a gazdasági felemelkedésnek, a nemzet újra egyesítésének, és a múlttal, különösen a kommunista örökséggel szembeni szakításnak az alapjait.
Ez utóbbi körülmény is erősítheti a Gyurcsány-párt funkcionáriusainak ellenérzését, hiszen a terhelt történelmi örökségben a magyar Szocialista Párt és a Demokratikus Koalíció – a számtalan szervezeti és személyi összefonódás okán – együtt osztoznak
– zárta gondolatait a szakértő.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
