Így működnek a „háttérben” a külföldről támogatott civil szervezetek
888.hu
2020.06.29. 16:40
A XXI. Század Intézet Kívülről befolyásolt „civilek” címmel készített elemzést.
A jogállamiságot megkérdőjelező nemzetközi kampány elmúlt tíz évének egyik legvitatottabb eseménye volt, mikor 2018 elején tizennégy, bizonyíthatóan a Soros-hálózat által támogatott nem kormányzati szervezet (NGO) bepanaszolta Magyarországot az Európai Bizottságnál, amely kötelezettségszegési eljárását indított a „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény” (2017. évi LXXVI.tv.) rendelkezései miatt – kezdi elemzését a XXI. Század Intézet.
Az időközben megszületett feljelentés alapján az Európai Bíróság 2020. június 18-án – vitatható jogi érveléssel, illetve politikai elfogultság gyanújával – hozta meg határozatát (C-78/18). Az uniós intézmény döntésében elfogadta a civil szervezetek gazdálkodásának átláthatóságára vonatkozó jogos társadalmi igényt, illetve azt a törvényben kijelölt célt, miszerint a kormányzat hatékonyabb eszközökkel kíván fellépni a terrorizmus, a pénzmosás és a szervezett bűnözés elleni harcban; ám az ítélet szerint a jogszabály egyes részei nem egyeztethetők össze az uniós joggal.
Annak ellenére, hogy a törvény hatálya alá tartozó civil szervezetek, illetve NGO-k ez idáig nem szenvedtek semmiféle érdeksérelmet, illetve a kormány figyelembe vette a Velencei Bizottság véleményét is, az uniós intézmény – a politikai nyomásnak engedve – ismét felülírta egy nemzetállam szuverén jogalkotási gyakorlatát
– írják.
Az elemzésből kiderül, a magyarországi civil szervezetek tevékenységi köre, illetve összbevételének százalékos mértéke az uniós tendenciákhoz hasonlóan oszlik meg.
A nyíltan politikai szerveződések (úgymint pártalapítványok, pártokhoz kapcsolódó ifjúsági és érdekvédelmi szervezetek, lobbiszervezetek stb.) száma mind Magyarországon, mind pedig az Európai Unió egyes tagállamaiban elenyésző számban vannak jelen a civil szektorban.
Azonban számos, a bejegyzett célok szerint dolgozó szervezetnek van közvetett vagy közvetlen befolyása a politikában. A jogvédelem és a nemzetközi kapcsolatok közé sorolt szervezetek közvetlenül, míg a kultúra, az oktatás, a vallás, a településfejlesztés és a környezetvédelem céljával működő szervezetek – amennyiben szükséges – közvetve tudják befolyásolni a döntéshozókat
– olvasható.
Az intézet szerint a jogvédelem és a nemzetközi kapcsolatok közé sorolt szervezetek közvetlenül, míg a kultúra, az oktatás, a vallás, a településfejlesztés és a környezetvédelem céljával működő szervezetek – amennyiben szükséges – közvetve tudják befolyásolni a döntéshozókat.
Az elemzésből kiderül,
több uniós tagországban is létezik a magyar törvényhez hasonló rendelkezés.
Németország mellett a legszigorúbb szabályozás Ausztriában létezik, ahol 2013 óta olyan „lobbinyilvántartást” vezet az állam (az Egyesült Államokhoz hasonlóan), amelyre olyan NGO-knak is kötelező regisztrálni magukat, melyek ugyan társadalmi szervezetként vannak bejegyezve, de nyílt politikai célokért küzdenek. Ausztriában például az Amnesty International is lobbistaként van nyilvántartva, ami a szervezet számára semmiféle hátrányt nem okoz.
Az írják:
Az elmúlt évtizedben megfigyelhető, tapasztalható és dokumentálható tendencia volt, hogy tucatnyi jogvédő szerveződés vett részt közéleti akciókban, adott ki politikai tartalmú közleményeket, tartott tüntetéseket (sokszor társulva ellenzéki pártokkal) a magyar kormánnyal, illetve egyes esetekben a többségi társadalom »elnyomásával« szemben.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
