– írta meg a Magyar Nemzet, hozzátéve, hogy a kutatásban azt vizsgálták, hogy az éppen fél évvel ezelőtti beiktatást követően milyen irányban fejlődött az elnök asszony államfői szerepfelfogása, és ez milyen hatással volt a népszerűségére.

Emlékeztetnek, hogy még augusztusban, Novák Katalin hivatali idejének az első száz napját követően szintén kiadott egy elemzést a Nézőpont. Az akkori, 53 százalékos eredményhez hasonlóan novemberben is a magyarok többsége – 54 százaléka – össze tudta kötni az államfői pozíciót és Novák Katalin személyét. „Azok viszont, akik tájékozottak, nagyobb arányban gondolják úgy, hogy összességében megfelelően tölti be az államfői tisztséget.” – rögzítette az írás. Jelezték:

A Nézőpont szerint a növekvő elismertség három államfői karakterjegyre vezethető vissza:

• aktív és hídépítő diplomáciai tevékenységére,
• a hétköznapi emberek kihívásaira nyitott, közvetlen személyiségére,
• valamint a saját értékrendjén alapuló, autonóm politikai szerepfelfogására.

Első számú nagykövet

„A szomszédos háborúnak köszönhetően már Novák Katalin megválasztásakor tudni lehetett, hogy hivatalának meghatározó eleme lesz a diplomáciai tevékenysége.”
– idézi a lap az elemzőintézetet. Kiemelték: az elmúlt fél évben elvégzett nemzetközi munka kétségtelenül hozzájárult az elnök asszony növekvő népszerűségéhez. A felmérések szerint ezt támasztja alá, hogy az államfő személyét ismerő magyarok döntő többsége, 57 százaléka szerint Novák Katalin jól képviseli Magyarországot a nemzetközi diplomáciában, s mindössze negyedük vélekedik ezzel ellentétesen.
„A háborús kontextus egyértelműen meghatározta szerepfelfogását, amelynek központi eleme a magyarok többségének akaratát kifejező békepártiság. Már hivatali ideje kezdetekor előrevetítette, hogy a »békesség embere« szeretne lenni, s hogy »mi a békét akarjuk megnyerni, nem a háborút«.”
– hangsúlyozták. Az elemzés kitért arra, hogy Novák Katalin az ENSZ plenáris ülésén is a béke előmozdítása mellett érvelt, a héten pedig Emmanuel Macron francia elnök meghívására elutazott Párizsba, ahol egy békekonferencián szintén Magyarország hídszerepét kívánja képviselni. Emlékeztettek:

Emberközeli államfő

„Novák Katalint közvetlenség jellemzi, ami tükröződik az online kommunikációs csatornák aktív használatában, a közéleti események mellett a családjával kapcsolatos eseményekről való rendszeres tudósításokban, illetve közösségi programokban való részvételben is.”
– ismertette az államfő népszerűségének egy másik okát a Nézőpont. Szerintük a mutatott közvetlenség több volt, mint egy jól kitalált politikai termék. Mint írták, a sajátos közvetlenség nemcsak a hétköznapi élethelyzetekben és a hétköznapi emberekkel való találkozásban mutatkozott meg, hanem a családok hétköznapi kihívásainak politikai képviseletében is.

– rögzítették. Emiatt a Nézőpont nem tartja meglepőnek, hogy a magyarok többségének véleményében tükröződik Novák Katalin közvetlensége, 53 százalékuk gondolja úgy, hogy érti a hétköznapi emberek problémáit.

Kritikai szemlélet

Az elemzés megemlíti, hogy bár Novák Katalin a politika világában kipróbált szereplőnek számít, elnökségét mégsem a politikai érdekeknek való megfelelés kényszere, hanem egy autonóm pozíció határozza meg.

Hangsúlyozták, hogy

– értékeltek.

Az elemzésben részletezték, hogy a köztársasági elnök saját értékrendjének felvállalásában kulcsszerep jutott hitének nyilvános vállalása és gyakorlása. Példaként említik, hogy Novák Katalin elnöki beiktatása istentisztelettel kezdődött, s ez volt az első alkalom, amikor katolikusok, reformátusok, evangélikusok és a zsidó felekezet tagjai közösen kérték Isten áldását az államfőre. Azonban az autonóm szerepfelfogás másik sarkalatos pontjának nevezték, hogy az államfő az önazonosság mellett kritikusan szemléli az övétől eltérő politikai szándékokat, illetve képes politikai befolyástól mentesen dönteni.
„Novák az elmúlt fél évben sikeresen emelkedett felül a pártos vitákon, eddigi államfői tevékenységét nem befolyásolta sem az ellenzéki pártok, sem a média nyomásgyakorlása, s nem hagyta szó nélkül a kormánypárti többség döntéseit sem.” – zárul az elemzés.