Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Jobboldali egység a magyar médiáért

Bokor Gábor

2018.11.28. 18:38

A november végén létrejött holding célja, hogy a helyi és országos sajtótermékek stabilan és külföldi befolyástól mentesen mûködhessenek.

A nap folyamán már beszámoltunk róla, hogy míg a baloldal szétesik, addig a jobboldalon egy erős egység mutatkozik meg, ennek köszönhető, hogy létrejött egy médiaholding, amely szerdán kezdte meg működését. A jobboldalon létrejött egy olyan erős összefogás, amire még nem volt példa korábban, hiszen tíz kiadóvállalat döntött úgy, hogy csatlakozik a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz. A szervezet idén ősszel kezdte meg működését. Céljuk, hogy a magyar írott sajtókultúra fennmaradását segítsék.

A következő kiadók léptek be:

  • Echo Penisola Kft.,
  • Gong Rádió Kft., 
  • HírTV Zrt.,
  • Hold Reklám Kft.,
  • Hung-Ister Zrt.,
  • K4A Lapkiadó Kft.,
  • Mandiner Press Kft.,
  • Modern Media Group Zrt.,
  • Napfénymédia és Marketing Kft.
  • Ripost Média Kft.
Ahogyan korábban már írtuk, az alapítványhoz a felsoroltakon kívül újabb felajánlások érkeztek, az OPUS PRESS Zrt., ECHO HUNGARIA TV Zrt., New Wave Media Group Kft. és a Magyar Idők Kft. tulajdonosai felajánlották az érintett médiaszolgáltatókat és tulajdonukban lévő médiumokat az alapítvány számára, amelyeket az alapítvány elfogadott, az érintett cégekkel egyetemben az alapítvány a mai napon összefonódás bejelentése tárgyában a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordul.
De miről is szól ez az összefogás?

A rendszerváltás utáni vezetés sorban átengedte a médiapiacot a külföldi befektetőknek. Az Origo emlékeztet, hogy akkor több mint 1,2 millió megyei lap kelt el országosan, azonban ezeknek a kiadói jogai a rendszerváltozás után az egykori állampártról az MSZP-re szálltak, a kommunista utódpárt pedig privatizálta őket.

Az első szabad országgyűlési választás két fordulója között derült ki, hogy az MSZP eladott hét megyei lapot (a párt tulajdonában álló tizennyolc megyei újságból) az Axel Springer német lapkiadó vállalatnak. A többi sajtóterméket a választásokat követően értékesítették német, osztrák, angol és francia befektetőknek. A szocialisták akkori pénztárnoka, Fabriczki András szerint az ebből befolyó bevétel akkor meghaladta a 900 millió forintot, aminek a fele az akkor létrehozott pártalapítványnál, a József Attila Alapítványnál landolt. A posztkommunista elit képtelen volt leállni a médiatermékek külföldi tulajdonba játszásával –írják.

  • A Springer-cég összesen kilenc lapot vett, 
  • a Westdeutsche Allgemeine Zeitung csak a Dunántúlon vásárolt újságokat,
  • az osztrák Funk Verlag und Druckerei GmbH három észak-kelet magyarországi lapot vett meg,  
  • az angol Associated Newspapers kapta a legnagyobb vidéki napilapot, a győri kiadású Kisalföldet,
  • a francia Nice Presse a szegedi Délmagyarországot vásárolta meg.

Ez pedig értelemszerűen azzal járt, hogy a megyei terjesztésű újságok döntő többsége, 90 százaléka külföldi kezekbe került, teljesen ki voltak szolgáltatva a nyugati multiknak. 

Érdemes felidézni, hogyan járt a '90-es évek elején a Pesti Hírlap, aminek a támogatását az 1994-es választásokat követően az állami vállalatok megvonták, így az 50 ezres olvasottságú lap hetek alatt megszűnt.

Nem baj, ha eltűnik a Pesti Hírlap, ott van a Népszabadság"

– mindösszesen így reagált ekkor Horn Gyula, akkori szocialista miniszterelnök.

Az MSZP-vezetésnek nem tetszett az sem, hogy az 1991. március 15-én indult Új Magyarország, mely három év alatt 40 ezres példányszámmal büszkélkedhetett. A balliberális koalíciónak nem kellett a lap, kivéreztették, 1997 decemberében, közvetlenül az 1998-as választások kampányát megelőzően szűnt meg a lap.

Ilyen többet nem fordulhat elő, ezért biztosítani kell a helyi és országos sajtótermékek stabil és külföldi befolyástól mentes működését, képviselve a keresztény-nemzeti értékrendet"

– fogant meg a Közép Európai Sajtó és Média Alapítvány alapításakor a gondolat.

A magyar sajtó és a kultúra minden előtt!

Az alapítvány alapító okiratában elsődleges célként jelölik meg, hogy 

  • szükséges a nyomtatott sajtó, rádió, televízió, internetes portálok értékteremtő, valamint a magyar nemzeti öntudat erősödését szolgáló tevékenységét elősegíteni, 
  • a magyar írott sajtót megőrizni, és hosszútávon biztosítani,
  • valamint a magyar helyi sajtó támogatni.

Az alapítvány kiemelten fontosnak tartja továbbá azoknak az előfeltételeknek a biztosítását, és előteremtését, amelyek segítik, hogy a média megnövekedett társadalmi felelősségéből fakadó kérdésekre hiteles elméleti és gyakorlati válaszokat adjon.

A magyar írott és elektronikus sajtónak a közösségi összetartozás erősítésében, a közös jövőnkről szóló gondolkodás megalapozásában elvitathatatlan szerepe és felelőssége van."

– írják az alapító okiratban. 

A fake news elleni küzdelem része az alapítvány

Kiemelendő, hogy az Egyesült Államokban különböző alapítványok már csaknem 15 éve legalább 250 millió dollárt adományoztak nem haszonelvű újságírói vállalkozásoknak. Ezeket hívják úgy, hogy filantróp-műhelyek. Azért volt rájuk szükség, mert világszerte megváltoztak a médiafogyasztási szokások, egyre többen vándorolnak át a papíralapú sajtóról az internetre, ezzel az jár, hogy szűkül a nyomtatott sajtó reklámpiaca. Érdekesség, hogy az olvasók továbbra is a nyomtatott sajtó által közölt hírekben bíznak meg a legjobban és a közösségi médiában a legkevésbé. Utóbbiak esetében tartják a legnagyobb veszélynek a fake newsok elterjedését. A Pew Research tavaszi felmérése rámutatott, hogy az olvasók elutasítják azt, hogy a technológiai cégek beavatkozzanak a hírek és információk áramlásába. Elsődlegesen a szólásszabadság fenntartását tartották fontosnak.

Ezért is fontos hogy a megbízható, értékteremtő újságírói műhelyek független működése hazánkban is hosszú távon biztosított legyen.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére