A kormány ismét nemzeti konzultáció formájában kéri ki az emberek véleményét, ezúttal az EU Oroszország ellen hozott szankcióiról. Ismert: február 24-én Oroszország több irányból is megtámadta Ukrajnát, az offenzívára válaszul pedig az EU- és a NATO-tagállamai büntetőintézkedéseket fogadtak el, ezeket hívjuk szankcióknak. Jelenleg több mint 12 ezer szankció van érvényben Oroszország ellen, amelyek nagy részét összesen 8 alkalom során fogadták el az EU vezetői az elmúlt fél évben. Egy-egy szankció például tilthatja az Oroszországgal való kereskedelmet egy-egy áru kapcsán, de előfordul olyan intézkedés is, amikor személyt, személyeket tiltanak ki valamely ország, vagy akár az EU egész területéről. De megtilthatják egyes szolgáltatások kivitelét és behozatalát is.

A magyar kormány álláspontja szerint a jelenlegi helyzetben van néhány olyan szankció, amely jobban fáj Európának, mint Oroszországnak. A kabinet szerint tipikusan ilyenek az energiahordozókra kivetett büntetőintézkedés, hiszen láthatjuk: hiába ad el Oroszország mondjuk harmadával kevesebb olajat Európának és benne hazánknak, ha ezt a korábbihoz képest tucatszoros áron teheti meg, hiszen ekkor az oroszok járnak jól.

A legújabb nemzeti konzultációban a kormány elsőként az olajra kivetett szankciók kapcsán kérdez rá arra, hogy a kitöltő pártolja-e ezeket, vagy sem. A kőolajjal kapcsolatos büntetőintézkedésekről már döntés született Brüsszelben: a jövő év elejétől az orosz olajat kitiltják az EU-ból, Magyarország és még néhány állam azonban átmenti felmentést kapott a tilalom alól. Az azonban már bizonyos, hogy az orosz olajtermékek kitiltása miatt drágulni fog az ebből előállított termékek, például az üzemanyagok ára. A meghozott szankciók azonban nincsenek kőbe vésve, azokat időről időre meg kell hosszabbítani ahhoz, hogy érvényben maradhassanak, ezért sem mindegy, hogy a magyarok többsége támogatja-e ezeket a büntetőintézkedéseket.

Brüsszel kiterjesztené a szankciókat az orosz gázra is, amely főként Közép- és Kelet-Európa számára lenne igen fájdalmas. A magyar kormány eddig ellenállt a földgáz szankcionálásának, ám Brüsszelben újra és újra előkerül ez a kérdés. A kabinet ezért kikéri ezen témában az emberek véleményét.

Egyre több szilárd tüzelésű anyag, például a szén és olyan nyersanyagok kerülnek fel a szankciós listára, mint az Oroszországból érkező fa és acél. Mivel ezek a nyersanyagok eddig jellemzően kelet felől áramlottak olcsón Európába, az ezen árucsoportra kivetett szankciókat mindenki megérzi, aki mondjuk bútort, vagy a legkülönfélébb használati tárgyakat szeretné megvásárolni, esetleg szilárd tüzelésű anyaggal fűt.

Az is szóba került Brüsszelben, hogy kiterjesztenék a szankciókat a nukleáris fűtőelemekre, ami ellehetetlenítené a paksi atomerőmű és még számos, közép-kelet-európai erőmű működését. Ez veszélyeztetné az árampiac stabilitását és további jelentős drágulást okozna az élet szinte minden területén.

A paksi atomerőmű bővítése szintén célkeresztben van Brüsszelben, a bővítés megakasztása pedig igen fájdalmas lenne hazánknak, hiszen az újabb blokkok megépítése olcsó áramot biztosítana hosszú távon, ráadásul kiszámítható módon.

A szankciós politika nem kíméli a turizmust sem: jelenleg az orosz állampolgárok egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan kaphatnak európai vízumot, a légiközlekedés pedig lényegében leállt Oroszország és az EU között. Azok, akik például Moszkvából szeretnének hazánkba utazni, Ankarában, vagy más, nem EU-s nagyvárosban kell, hogy átszálljanak egy Budapestre tartó gépre. Magyarország egyik legfontosabb nemzetgazdasági ágazata a turizmus, amely több százezer embernek ad munkát. A járvány már így is komoly károkat okozott ezen a területen, a szankciók pedig tovább rontanak a helyzeten. A kérdés az, hogy egy ilyen szituációban érdemes-e támogatni a turizmust megbénító szankciókat?

A nemzeti konzultáció hetedik és egyben utolsó témaköre a legösszetettebb: a háború és a szankciók megnövelik az élelmiszerárakat. Hogy az összefüggések közül csak egyet villantsunk fel: a mezőgazdasági termelés egyik legfontosabb kelléke a műtrágya, amelynek a földgáz az egyik alapanyaga. Ha Brüsszel lépései miatt drágul a földgáz, akkor végső soron a kenyér is sokkal drágább lesz. Hasonló eseményeket már látott a világ nem is olyan régen: ez volt az Arab Tavasz, egy felkeléssorozat Észak-Afrikában és a Közel-Keleten, amely az orosz gabona exportjának leállítása miatt következett be. A következmények ismertek: a 2015-ös migránsválság és Szíria vérbe borulása és elpusztítása, az ISIS-terrorcsoport felemelkedése mind ennek az eseménysornak a végén található. A jelenlegi helyzet pedig hasonló veszélyeket rejt, a következmények beláthatatlanok.

A kormány tehát hét kérdésre várja a választ: támogatja-e az olajra, a földgázra, a nyersanyagokra, a nukleáris fűtőelemekre, a paksi atomerőmű bővítésére és a turizmusra kivetett szankciókat, valamint azt, hogy az élelmiszerárak-emelkedését elősegítő szankciók életbe lépjenek? Ön dönt.

A kitöltött konzultációs íveket 2022. december 9-ig lehet feladni a postán.