Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Most akkor Trianon vagy a holokauszt fontosabb?

888.hu

2016.04.07. 19:34

A huszadik század traumái rányomták bélyegeiket a magyar társadalomra. Trianon, holokauszt, 56, rendszerváltás - ezek azok a nagy magyar történelmi traumák, melyekkel képtelenek vagyunk együtt élni.

Miként lehet a magyarságot ért történelmi traumákat a legkisebb járulékos vesztességgel feldolgozni, miként kell viszonyulni Trianonhoz és a holokauszthoz? A Közös Halmaz Alapítvány e kérdések mentén hív egy életen át tartó konstruktív párbeszédre.

Vannak, akiknek az egyik történelmi trauma fáj nagyon, vannak, akiknek a másik. Akadnak, akik több huszadik századi sebet is ápolnak, mások pedig sosem néznek hátra. Nem kell meggyőzni egymást. Megérteni igen – írja a Közös Halmaz, melynek kitűzött célja a konstruktív, a nagy történelmi traumák mentén megfogalmazódó párbeszéd elindítása.

Minden magyar család átélt egy történelmi traumát 

A terhes és viszontagságos huszadik század mindannyiunk családjában okozott töréseket. Szinte elképzelhetetlen az olyan magyar család, akivel a huszadik században semmi ne történt volna, akinek az egyéni családi történetébe ne szólt volna bele a történelem.

A Közös Halmaz Alapítvány egy meglehetősen új megközelítésből igyekszik rámutatni a magyar történelmi traumákra, és azok lehetséges megélésére.

„Az emlékeink mások, az emlékezés közös. A cél az, hogy megértsük a másik fájdalmát is, ne csak a sajátunkat. Ahelyett, ami elválaszt, azt keressük, ami összeköt: a közös halmazt.”

Négy nagy történelmi traumát azonosítanak, melyekkel kapcsolatban szándékaik szerint szabadulnunk kell attól a gyűlölködéstől, ami a történelmi traumáinkról szóló közbeszédet uralja, legyen szó Trianonról, a holokausztról, a világháborúkról, a diktatúrákról, 1956-ról vagy a rendszerváltásról. Ideje, hogy szembenézzünk a traumáinkkal.

A történelmi traumák beazonosításán túl (Trianon, világháborúk, holokauszt, rendszerváltás) egy átfogó „társadalmi párbeszédre” hívják mindazokat, akik szeretnék megérteni mások sérelmeit, és szeretnék megértetni a sajátjaikat másokkal.

Miért történelmi trauma a rendszerváltás?

„A rendszerváltás a legfrissebb traumánk, amit nem is feltétlenül azonosít mindenki traumaként, noha az egyes családokra egészen eltérően hatott. Nem mindenki tudott élni a szabadsággal, sokak számára az egzisztenciális biztonság elvesztését jelentette a rendszerváltás"– mondják az alapítvány munkatársai, Donner Andrea és Kiss Kata. 

„A csapat egyik tagja fiatal diákként élte meg a rendszerváltást, megtanult együtt élni a szocializmussal. A rendszerváltás után egy talajvesztettséget élt meg, hiszen megszűntek azok a szocializációs közösségek, úttörő mozgalmak stb., melyeket fiatal felnőttként fel kellett dolgoznia. Ez azonban nem jelenti, hogy a rendszerváltás rossz, egy másik csapattagunk épp ennek köszönhette, hogy szülei végzettségüknek megfelelő munkát kaphattak. Más-más szempontból, de mindkettejüknek egy új helyzettel kellett szembenézniük."

Ne versenyeztessük a történelmi traumánkat

A Közös Halmaz célja, hogy ne versenyeztessük a történelmi traumáinkat, hanem építsünk hidat a szélsőséges megítélések között, hiszen csak akkor tudjuk feldolgozni a történelmünket, csak akkor tudunk szembenézni a múltunkkal, ha elkezdünk beszélni a személyes traumáinkról, közelítve az egyes nézőpontokat, megéléseket.

Leginkább a szocializációs közeg az, ami meghatározza, hogy az emberek mit gondoljanak a történelem traumáiról - vélik. 

Trianon és a holokauszt egyaránt fontos - álljunk hozzá méltóképpen

A Közös Halmaz Alapítvány ősszel egy köztéri kiállítást szeretne nyitni, mely szándékuk szerint közelebb viszi az embereket a XX. századi traumák megértéséhez. A kiállításon túl az alapítvány munkatársai workshopokat, beszélgetéseket is szeretnének tartani középiskolákban, hogy a fekete-fehér reflexiókat ne vigyék tovább a fiatalok.

A történelmi traumák mentén felépített kiállítás több millió forintba kerül, melyet adományokból kívánnak összegyűjteni, ennek része közösségi finanszírozási kampányuk is, amelyhez még mindig várják az adományokat.

A huszadik század összeköt minket

„Nem a trauma saját megélését kívánjuk megváltoztatni, hanem utat, irányokat mutatni ahhoz, hogy az emberek képesek legyenek elfogadni a sajátjuktól eltérő megélést, érzéseket." Az lenne a cél, hogy ne legyünk megosztottak a történelmi traumáink mentén – a véleménykülönbségek természetesek, de a huszadik századi közös múltunk mégiscsak összeköt minket.

A Közös Halmaz Alapítvány munkatársai remélik, hogy a közös múlt megértésének irányába tett erőfeszítéseik programmá állnak össze, amely idővel akár az iskolai oktatás részévé válhat. 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

További jogi garanciák szükségesek a gyermekek védelmében

Család- és gyermekjogi, a társadalmi tanításokért felelősséget érző szervezetek szerint további jogi garanciák beépítése szükséges annak érdekében, hogy megvédhessék a gyermekeket az őket veszélyeztető jelenségektől.

New Yorkban egy tollvonással elintézték a magyar panaszt

New Yorkban egy tollvonással elintézték a magyar panaszt

Összekeverte a szezont a fazonnal hazánkkal kapcsolatban Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete. A múlt hét végén New Yorkban az antiszemitizmus elleni globális erőfeszítésekről tartottak ülést. Ezen szólalt fel az amerikai diplomata, és beszédében egy svédországi antiszemita incidenst egyszerűen Budapestre helyezett át, és hiába tiltakozott a magyar delegáció és a külképviselet, csak annyira tellett a házigazdáktól, hogy elismerték a hibát, de nem adtak ki semmiféle bocsánatkérő nyilatkozatot.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére