Magyarországon volt a második legmagasabb tavaly a keresetek emelkedése az Európai Unió 28 tagállama közül – mondta a Magyar Időknek Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium tanácsadója. A bérek emelkedése a következő években is fennmaradhat, amennyiben a kormány folytathatja jelenlegi gazdaságpolitikáját.

A szakértő szerint a következő 3-5 évben is folytatódik a keresetek felzárkózása, ha folytatódhat az eddigi sikeres gazdaságpolitika.

A tanácsadó kiemelte: minden jel arra mutat, hogy 2018-ban is meglesz a nyolc százalék feletti, forintban mért reálkereset-emelkedés, ami tíz százalék körüli bruttó fizetésemelést eredményez.

Az OECD decemberben kiadott, dolláralapon számolt előrejelzése szerint 2018-ban nálunk várható a legnagyobb bérnövekedés. A szakértő szerint, ha a mostani kormány a választások után is folytathatja munkáját, további bérszínvonal-felzárkózásra számíthatunk, köszönhetően a 2016-ban megkötött hosszú távú bérmegállapodásnak.

A kormány és a munkáltatók, munkavállalók közötti egyezség értelmében ugyanis 2019-től összesen négy éven át csökken majd a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke évi két százalékponttal, ha a reálkereseti mutató legalább hat százalékkal nő. A szakértő elmondta, hogy a kormány hosszú távra tervezett és folytatná a kereseti különbségek lebontására hozott intézkedéseket.

Ennek a politikának már most is kitapinthatóak sikerei, elnézve a 2017-es kereseti adatokat:

A legnagyobb növekedésű 11 ország között egyetlen régi tagország sincs. A nyugat-európai országok között csak a legjobbaknál van az uniós átlag körüli kétszázalékos bruttó bérnövekedés, majdnem mindenhol stagnálnak a keresetek. Ez azt jelenti, hogy zárul az olló Kelet és Nyugat között, de olyan mértékű a lemaradásunk, hogy még bőven van mit lefaragni.

A gazdasági tárca tanácsadója arról is beszélt, hogy az elmúlt években már nagyságrendekkel kisebb volt a bérhátrányunk. Az elmúlt hét évben a bruttó reálbér-emelkedés 28 százalék volt, aminek több mint felét 2016–2017-ben értük el. Mindez egyrészt a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének, másrészt pedig a foglalkoztatásbővülés következtében erősödő munkaerőhiánynak köszönhető.

Szalai Piroska a kézhez kapott fizetésekkel kapcsolatban elmondta, az emelkedés korábban hazánkban soha nem látott mértékű javulást mutat: az elsődleges munkaerőpiacon, azaz a közfoglalkoztatottak nélküli körben a családi adókedvezményeket figyelembe véve a nettó reálbér-emelkedés 2010 és 2017 között 41,4 százalékos volt.

A szakértő röviden kitért a Medgyessy-, Gyurcsány- és Bajnai-kormányok eredményeire is. Miközben ebben a 2002-2010-es időszakban a V4- és a balti-országokhoz képest folyamatosan esett vissza a bérszínvonal. A kezdeti előnyünket nem sikerült megőrizni, a szocialista kormányok gazdaságpolitikája miatt Magyarországon nem volt felzárkózás.