OLAF-jelentés: korrupció, bennfentes információk kiszivárogtatása, összeférhetetlenségek a 4-es metró körül
888.hu
2017.02.02. 13:58
"Európa legnagyobb korrupciós botránya?" címmel írt a Figyelõ a 4-es metró körüli visszaélésekrõl. A hetilap értesülései szerint a beruházás kapcsán megkötött 100 szerzõdésbõl 60 ellen emelt kifogást az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF). Számos olyan ügy van, ahol felmerül a korrupció gyanúja.
Korrupció számokban
Törvénysértés
Siemens
Alstom
Medgyessy
BAMCO
Switelsky
A 4-es metró a szerződések alapján 452,6 milliárd forintba került. Az OLAF szerint a szabálytalan szerződések a teljes összeg 60 százalékát – mintegy 272,8 milliárd forintot – teszik ki.
A Figyelő értesülései szerint 11 olyan szerződés van, amelyekben annyira kirívó szabálytalanságok vannak, hogy a magyar fél inkább ki is vette őket az uniós finanszírozási körből. Az egyes állomások építéséről szóló szerződések szinte kivétel nélkül ide tartoznak.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálatai során a feltárt visszásságok pénzügyi hatásait egy jellemzően 5 és 100 százalék közötti értékkel jellemzi, amely alapján később meghatározzák, hogy az uniós támogatás mekkora részét javasolják visszafizetni a kedvezményezettel. Vagyis az OLAF a pénzügyi korrekció mértékét a károkozás súlyossága alapján állapítja meg. Egy formai, az eljárás eredményére csekély hatással bíró kihágás esetén jellemzően kisebb értéket állapítanak meg, míg a 100 százalékot a súlyos és halmozódó szabálytalanságoknál alkalmazzák. Ilyenből több is előfordul a hármas metró esetében.
Az az összeg, amelyet ténylegesen uniós elvonás fenyeget, 59 milliárd forint. Mivel a projekt uniós támogatása 180,8 milliárd forint volt, ezért az uniós pénzek egyharmadát érintheti a visszafizetési kötelezettség.
A 4-es metró legproblémásabb pontja, hogy nem volt fővállalkozó. A BKV ZRT.-nél – amely a DBR Metró Projektigazgatóságon keresztül az egész beruházás felelőse volt – nem állt rendelkezésre a projekt megvalósításához, a munkák összehangolásához szükséges szakértelem, ami folyamatos késésekhez, és a költségek drasztikus emelkedéséhez vezetett.
Márpedig ez törvénysértés. Uniós jogszabály írja elő, hogy a közösségi forrásokból finanszírozott beruházásokat kompetens pénzügyi menedzsmentnek kell irányítania, kellő számú hozzáértő szakemberrel, megfelelő szervezetben. A 4-es metró esetében ez hiányzott.
Az OLAF másik kifogása az Eurometro Kft. működésével volt kapcsolatos. Ez a cég látta el 2006 és 2012 között a projektmenedzsmentet és a műszaki mérnöki ellenőri feladatokat. Az egyik probléma éppen az, hogy az előírások szerint ezt a két feladatkört nem láthatta volna el egyetlen társaság. A projektmenedzsment ugyanis egyebek mellett a közbeszerzési eljárások előkészítését és értékelését jelenti, míg a műszaki ellenőrnek a tenderen kiválasztott cégek teljesítését kell vizsgálniuk.
Az Eurometro Kft. több cég és konzorcium számára tervezési-tanácsadási alvállalkozói munkát is végzett. Ez esetenként olyan képtelen helyzeteket teremtett, mint hogy egy szerződésben az Eurometro egyszerre szállítóként és ellenőrként jelent meg. Az ilyen ügyek miatt kellett távoznia Gulyás Lászlónak, a DBR Metro igazgató-helyettesének.
Az Eurometro 2012 végéig volt megbízva feladatokkal, ezután végül a BKK Közút Zrt.-t bízták meg, amely szintén nem volt független szereplő, de mivel így egy sokkal súlyosabb összeférhetetlenség megszűnt, az OLAF csak viszonylag szerény mértékű büntetést javasolt.
Az OLAF-jelentés közel 60 szerződés kapcsán tárt fel szabálytalanságokat és egy részüknél felvetette a korrupciós bűncselekmények gyanúját. Az okozott kár 96 százaléka öt szerződéshez kapcsolódik. Az egyik ilyen a Siemensé.
A Siemens a négyes metró áramellátó és vonatvezérlő rendszerét építette ki, összesen 31,7 milliárd forintért.
Az OLAF-jelentés szerint a Siemens a tender értékelési szakaszában bennfentes információkhoz jutott, rendszeresen tájékoztatták a többi ajánlatról és általában az eljárásról. A jelentés szerint a Siemens már azelőtt ismerte a számára kedvező döntést, hogy az erről határozó bizottság megtartotta volna az utolsó ülését.
A Figyelő információi szerint az OLAF több olyan pénzmozgást is talált, amelyek felvetik az összeférhetetlenség gyanúját. Az érintett cégek ugyanis részben olyan személyek érdekeltségébe tartoztak, akik részt vettek a tender elbírálásában, később pedig a teljesítés ellenőrzésében. Az OLAF olyan súlyosnak találta a visszásságokat, hogy 100 százalékos korrekciót javasolt, ami összesen 21,6 milliárd forintos EU-s támogatás.
Az Alstom a metrókocsikat gyártotta és szállította. Az OLAF ebben a projektben is olyan visszásságokat talált, hogy a teljes uniós támogatás visszatérítését javasolta, amely 22,9 milliárd forint.
Az OLAF értékelése szerint az Alstom bennfentes információkhoz juthatott hozzá és ezt felhasználva módosította ajánlatát. Ez jelentősen hozzájárulhatott a cég győzelméhez.
A jelentésben előkerült a Medgyessy Péter volt miniszterelnök érdekeltségébe tartozó AssistConsult ügye is. Az AssistConsult 600 ezer eurót kapott az Alstomtól sikerdíjként, miután az elnyerte a metrókocsis tendert.
Ekkoriban Medgyessy Péter Magyarország utazó nagykövete volt, az OLAF pedig összeférhetetlennek minősítette ezt a megbízását az érdekeltségébe tartozó vállalat említett szerződésével.
A BAMCO konzorcium végezte az alagútfúrásokat, és ez a cég is fennakadt az OLAF rostáján.
Az alagútfúrós tenderről jogszerűtlenül zárták ki a legolcsóbb ajánlatot adó konzorciumot. A javasolt korrekció ebben az esetben 8 milliárd forint.
A Swietelsky végezte az állomások belsőépítészeti kivitelezését. Ezzel kapcsolatban indult eljárás Hagyó Miklóssal szemben, ám végül nem bizonyosodott be bűnössége. A tenderfolyamat szabálytalanságai miatt az OLAF 25 százalékos korrekciót, azaz 7,6 milliárd forintnyi uniós forrás visszafizetését javasolta.
A Baross téri állomás szerkezetépítésével kapcsolatban lefolytatott közbeszerzési eljárásban is problémákat talált az OLAF, amely miatt 25 százalékos korrekciót javasolt. Ennek értéke mintegy 2,5 milliárd forint.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
