Óriási átalakításba kezd a kormány, digitális állampolgárokká válunk
2022.12.23. 11:10
Mint írják: elektronikus tárca, digitális postaláda, elektronikus dokumentumtár és aláírás − egyebek mellett ezek létrehozásáról is rendelkezik Magyarország Nemzeti Digitális Állampolgárság Programja, amelyet a kormány ezen a héten fogadott el. Az alapdokumentum a digitális állampolgárságot helyezi a középpontba, rendelkezik a nemzeti adatvagyon hasznosításáról és a felhőtechnológia alkalmazásáról is. A programban a kormány vállalja, hogy megteremti azt az egységes és kiváló felhasználói élményt nyújtó digitális környezetet, amely
Az elfogadott dokumentum szerint a jövőben olyan közigazgatási terek jönnek létre, ahol az állampolgárok – többnyire – személyes megjelenés nélkül, egyszerűen és hatékonyan, a nap 24 órájában intézhetik az ügyeiket digitálisan.
Hozzáteszik: Magyarországon ma is számos ügyintézési lehetőség érhető el valamilyen digitális formában, de ezek nem átfogók. Hiába léteznek az alapszolgáltatásokra különböző fejlesztések, ezek az általános ügyintézésbe nem integráltak, sok esetben a meglévő platformok nem ügyfélközpontúak, gyakran egy-egy digitális ügyintézés inkább nyűg, mint ügyfélbarát szolgáltatás.
A szakemberek szerint ma a közigazgatásban a teljesen online intézhető ügyek csupán 16 százalékát teszik ki az általános ügyintézésnek, ráadásul a meglévő platformok nem feltétlenül ügyfélbarát megoldásokat használnak.
Íme a négy digitális alapszolgáltatás
Négy digitális alapszolgáltatás jelenti a digitális átállás bázisát, ezek
- az eSzemélyazonosítás,
- az ePosta,
- az eDokumentumkezelés, valamint
- az eFizetés.
A négy alapszolgáltatás az egyes állami szervek saját folyamataikba való integrálása kiemelten fontos eleme a Nemzeti Digitális Állampolgárság Programnak.
Az első és legfontosabb alapszolgáltatás az egyszerűen használható digitális személyazonosítás, amellyel szinte az összes ügyintézési folyamat intézhető lesz. A magyarországi eSzemélyi széles körű elterjedését, bár modern funkciókkal rendelkezik, akadályozza a korlátozott használhatósága.
A 14 év feletti lakosság mintegy 60 százaléka rendelkezik eSzemélyivel (amellyel a postai küldemény átvételétől az eRecepten át az elektronikus aláírásig számos szolgáltatás vehető igénybe), azonban ezt kevesen alkalmazzák. A digitális fejlettségben Európa élmezőnyébe tartozó Észtország például egyetlen kártyán tárolja az állampolgár különböző adatait (személyi igazolvány, jogosítvány, diákigazolvány, társadalombiztosítási vagy adóazonosító).
Kiemelik: a megoldás újszerűségét az adja, hogy az állampolgárok már egy mobilalkalmazáson keresztül is elvégezhetik a személyazonosítást. Az elterjedt digitális személyazonosításra számos állami és privát szolgáltatás épült. Az észt állampolgároknak lehetőségük van például állami platformon keresztül történő elektronikus azonosításra és a választójoguk online gyakorlására, valamint elektronikus dokumentum aláírására is.
Az új digitális személyazonosítást szolgáló alkalmazás az Európai Unió frissítés alatt álló eIDas rendeletének megfelelően kerül kialakításra. A tervek szerint átlátható módon használható mobiltárca segítségével
Az európai uniós követelményeknek megfelelően az alkalmazás képes lesz felhasználói adatokat fogadni, tárolni, megfelelő szintű titkosítás mellett. Funkciói között találjuk majd a kölcsönös hitelesítést külső (állami vagy privát) felek számára, a kijelölt adatok megosztását, továbbá hiteles elektronikus aláírás készítését. A fentieket egyszerű, felhasználóbarát felületen szolgáltatja az alkalmazás, amely a tervek szerint egyéb (akár külföldi) szereplők rendszereivel is kompatibilis lesz.
Az ePosta olyan azonosításra és hitelesített levelezésre alkalmas alapszolgáltatás, amely lehetővé teszi a könnyen kezelhető, kétirányú hivatalos kommunikációt. A jelenlegi magyar ePosta-platform az általános ügyintézésbe csak részben integrált, és csupán korlátozott funkcionalitással rendelkezik. A tervek szerint a magyarországi ePosta továbbfejlesztésénél a kezelőfelület könnyen áttekinthető lesz, amely képes különböző levélfolyamokat strukturáltan és további dokumentumok letöltése nélkül megjeleníteni weben és mobilon egyaránt. A hivatalokkal való kommunikációt hivatalos levélként fogadja majd el, vagyis mind az állami szervek, mind mi hivatkozási alapnak tekinthetjük.
Az eDokumentumkezelés olyan digitális megoldás, amellyel az állampolgárok és a vállalatok egy helyen, felhasználóbarát módon találhatják meg az ügyintézéseik alatt felhalmozott dokumentumaikat és az állam róluk tárolt adatait. A szakemberek szerint ennek a dokumentumkezelési funkciónak hasonlatosnak kell lennie az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel. Az eeszt.gov.hu átfogó és az egészségügyi folyamatokba teljes mértékben integrált dokumentum- és adattármegoldás, amely a páciens minden releváns adatához hozzáfér, amelyet digitálisan rögzítettek, és a platformon keresztül minden szükséges egészségügyi dokumentáció elérhető az állampolgár számára a kiállító intézménytől függetlenül.
A tervezett eDokumentumkezelés-megoldásnak biztosítania kell, hogy az állampolgárok minden ügyintézéssel kapcsolatos dokumentációja és adata egy platformon legyen elérhető. Az adatokat egy tartós tárhelyen mentik el automatikusan, ahonnan a dokumentáció online mindig elérhető lesz. A platform a tervek szerint hatékony összeköttetésben áll majd az ePosta-megoldással is, és lehetőséget adhat magánszerződések (pl. ingatlan- vagy gépjármű-adásvételi szerződések) tárolására is.
Az eFizetés-megoldás olyan szolgáltatási környezet, amelyen keresztül hivatalosan is elfogadott, könnyen kezelhető, átlátható online fizetés valósul meg. A térítéssel járó ügyintézések fizetési folyamata jelentősen egyszerűsödik ezzel – írják.
2026-ra digitális állampolgárok leszünk
A Nemzeti Digitális Állampolgárság Program egyik kiemelt feladata, hogy 2026-ra bárki digitális állampolgárrá válhasson.”
– Erről már Rogán Antal, a program kidolgozásáért felelős Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter beszélt az Index kérdésére. Hozzátette: a kabinet megteremti a magyar állampolgárok és a magyar közigazgatás számára azt az egységes és kiváló felhasználói élményt nyújtó online felületet, amely radikálisan leegyszerűsíti az állampolgár és a kormányzat különböző szervei között történő online kommunikációt.
Hogy ez a gyakorlatban mit jelent? Rogán Antal szerint
olyan mobilalkalmazást fejlesztünk, amely lehetővé teszi, hogy mobilon mindenki magával vigye az összes igazolványát, de még a horgászengedélyét is. Mobilon intézhetünk majd ügyeket, mobilon igényelhetünk majd bármilyen igazolást, igazolványt. Nem kell bemenni az okmányirodába semmiért. A mobilalkalmazás lehetővé teszi, hogy a felhasználók egyetlen felületen láthassák az adataikat, dokumentumaikat, kezelhessék többek között családpolitikai vagy éppen adózási ügyeiket.”
A miniszter hangsúlyozta: az ütemterv alapján 2026-ra szinte minden közigazgatást érintő ügyünket képesek leszünk online – elsősorban okoseszközökön – intézni. Az első, nagyobb prioritást élvező ügyintézések fejlesztése 2023-ban elkezdődik, az irattárca már 2024-re meglesz.
Az állampolgári élményt nemcsak az életeseményekhez (pl. gyermek születése, ingatlanvásárlás, nyugdíjazás stb.) igazodó mobilfelület segíti, hanem az ügyintézési folyamatok optimalizálása is. A jövőre induló átalakulás folyamatos lesz, és előre sorolják a szélesebb állampolgári kört érintő ügyeket (pl. személyi igazolvány-, jogosítványhosszabbítás, gépjármű-adásvétel, ingatlanvásárlás).
Jön a DMÜ
A digitális állampolgári környezet hatékony megvalósítása érdekében a magyar kormány létrehozta a Digitális Magyarország Ügynökséget (DMÜ), amelynek küldetése, hogy megteremtse a magyar állampolgárok számára azt az egységes és kiváló felhasználói élményt nyújtó digitális környezetet, amely radikálisan leegyszerűsíti az állampolgár és a kormányzat különböző szervei között történő kommunikációt.
A Digitális Magyarország Ügynökségnek ehhez a következő években el kell végeznie az állam által a polgároknak nyújtott szolgáltatások optimalizálását és digitalizációját, a felhasználói élmény és a folyamatok egyszerűsítését. Az ügynökségnek ki kell alakítania mindazon informatikai fejlesztési, adatmenedzsment- és kiberbiztonsági alapelveket, módszertanokat és standardokat, amelyek biztosítják, hogy a jövőbeli közigazgatási fejlesztések illeszkedjenek az uniós keretrendszerbe, és megfeleljenek a kormányzati és állampolgári elvárásoknak.
A szakember 2016 óta ez év júliusáig a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója volt.
Július végéig a turizmus állami irányítását vezettem a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatójaként, emellett a Budapesti Gazdasági Egyetem kuratóriumi elnöke vagyok, amely feladatomat – 18 ezer diák érintettségével – komolyan veszem, és a jövő szakembereinek elhivatott képzése jegyében fontosnak tartom folytatni. Bár a turizmus ágazatot nem hagyom el teljesen a jövőben sem, a miniszter úrtól új, megtisztelő felkérést kaptam: e szerint a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) létrehozásáért és működtetéséért felelős miniszteri biztosként folytatom a munkámat.”
– nyilatkozta korábban a Magyar Nemzetnek Guller Zoltán.
Aki kimarad, lemarad
Kitértek arra is, hogy az Index úgy tudja, a kormány nem kívánja senki számára kötelezővé tenni a részvételt a XXI. század legnagyobb magyarországi digitalizációs fejlesztésében, a digitális állampolgárság megszerzésében.
Az viszont biztosnak tűnik, hogy mindazok számára, akik már ma is igénybe veszik az Ügyfélkaput vagy bármely más közigazgatási internetes szolgáltatást, sokkal könnyebb és hatékonyabb lesz a digitális állampolgárként elérhető szolgáltatások használata. Ráadásul a fejlesztések azok számára is jelentős egyszerűsödést hoznak majd, akik koruknál vagy egyéb korlátozásuknál fogva nem tudják használni a digitális állampolgároknak kialakított szolgáltatásokat, hiszen a ma sokszor nehézkes közigazgatási folyamatok, ügyintézések egyszerűsödnek – írják.