Ahogy a Soros-dosszié első részében már bevezettük az OSF 1993-ban kezdte meg pályafutását, még Open Society Institute néven, s 2010-ben módosították Open Society Foundationsre. A szervezet nevét az a Karl Popper ihlette, aki Soros György mentorának tekinthető, és aki ugyanabban a London School of Economics intézményben tanított, ahol Soros folytatta tanulmányait 1947-ben.

Popper elmélete alapján egy társadalom zártnak tekinthető, ha az különböző, magától értetődő értékeket vall. Az USA függetlenségi nyilatkozatában említett elidegeníthetetlen jogok, vagy az Istentől származó erkölcsi normák tehát mind-mind a nyílt társadalom ellenségeinek minősíthetők, hiszen a végső igazságok Popper és Soros szerint is elérhetetlenek az ember számára.

Ezen állítás talán még vonzó is lehet egyeseknek, ám ehhez hozzátartozik egy kellemetlen tény is: ha az ember az abszolút, univerzális törvényektől elszakad, akkor ahogy azt Nietzsche is írta a Vidám tudomány című könyvében, az ember kétségbeesésében mindenben elkezd hinni – ez a káosz pedig menthetetlenül a nihilizmusban csúcsosodik ki.

Térjünk azonban vissza a szervezethez. Soros György a filantrópnak nevezett tevékenységét – amelyet nyugodt szívvel nevezhetünk terjeszkedésnek – lényegében 1987-ben kezdte el, ekkor kezdett el óriási pénzösszegeket pumpálni szervezetébe. Lényegében már ekkor is kvázi hálózatról beszélhetünk, hiszen számos alapítvány létezett már Kelet-Európában és Közép-Ázsiában.

– ismeri el a milliárdos maga.

Ma pedig az OSF több mint 70 országban folytat aktív tevékenységet. És mint ahogy a következő alfejezetből láthatjuk, ez még csak a jéghegy csúcsa.

Az OSF tevékenysége Soros György előző részben ismertetett világképének terjesztésén dolgozik. A szervezet rendszerint olyan hangzatos és vonzó címszavak mögé rejtőzik, mint az „igazságosság”, „egyenlőség”, „függetlenség” és „demokratikus kormányzás.” Ezen címszavak mögött azonban egy társadalomformáló szándék húzódik meg, amely a hagyománytisztelő, szuverenitását becsülő nemzetekből (a „zárt” társadalmakból) gyakorlatilag egyetlen nagy masszát kíván összeolvasztani.

A „zárt” társadalmak azonban igen sokrétűek, hiszen szerves részüket képezi a kultúra tisztelete, a családok támogatása, a vallási hagyományok ápolása. Éppen ezért lebontásukhoz semmit nem szabad a véletlenre hagyni, és a lehető legtöbb eszközt mozgósítani kell, ideértve például az oktatást (lásd CEU) és a médiát is.

Ebben a feladatban pedig az OSF bír a legnagyobb befolyással – és így mozgósítóerővel. Mint ahogy az saját év végi költségvetési jelentésükben olvasható, az OSF általánosságban két módon dolgozik.

Az egyik forgatókönyv, hogy az OSF „egy nagy összegű és hosszú távú támogatást ad egy adott szervezetnek vagy kisebb alapítványnak. A másik forgatókönyv esetén pedig több kisebb szervezetet koordinál össze, hogy előremozdítsanak egy adott kezdeményezést. Már önmagában ez a működési stratégia is nyugtalansággal töltheti el az átlagembert, ám ha megtekintjük azon csoportokat és szervezeteket, amelyek ilyen módon követi az OSF és Soros György útmutatásait, akkor megérthetjük, hogy óriási baj van.

Ehhez azonban picit el kell vonatkoztatnunk Magyarországtól, valamint Európától, és az Egyesült Államokat kell górcső alá vennünk.

Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – csoportokba szedjük azon szervezeteket, amelyek Soros György elképzelése szerint bizonyos kategóriák alapján alakítják az amerikai társadalmat. Az a közös ezekben a szervezetekben, hogy az összes az OSF támogatását élvezi.

Baloldali eszméket terjesztő, médiára ható szervezetek

• The American Prospect Inc., amely ugyanezzel a névvel kiadott magazinjával a „konzervatív média növekvő befolyását igyekszik visszaszorítani.”
• The Nation Institute – a Nation című szélsőbaloldali magazin mögött álló szervezet, amely igyekszik az amerikai mainstream részévé tenni a „progresszív” gondolkodást.
• Sundance Institute – számos dokumentumfilm forgatásáért felelős szervezet, amelyek mindegyike a kapitalizmus, az amerikai társadalom vagy a nyugati kultúra kritikája körül forogtak.

A törvénykezést baloldali eszmékkel befolyásolni próbáló szervezetek

• Alliance for Justice, amely következetesen szélsőjobboldalinak és radikálisnak állítja be a republikánus bírójelölteket.
• American Constitution Society for Law and Policy – a szervezet célja, hogy az alkotmányt egy folyamatosan változó dokumentumként prezentálják a joghallgató diákoknak.
• Justice at Stake, melynek egy olyan rendszer kiépítése a célja, amelyben a bírókat egy elszámolás feletti, „szakértői” gárda nevezné ki – a mostani választás helyett.

Tömeges bevándorlásért küzdő, liberális bevándorlási törvényeket akaró szervezetek:

• American Immigration Council, amely gyakorlatilag állampolgárságot adna az illegális bevándorlók leszármazottainak.
• Migration Policy Institute, amely ugyanazért küzd, mint a fentebbi szervezet, ám egyúttal jóléti intézkedéseket is próbál kiharcolni az illegális bevándorlóknak.
• National Immigration Forum, amely a leghangosabban ítélte el az illegális bevándorlást megakadályozó határkerítés megépítését az USA-ban.

A feminista ügyekért küzdő, Amerikát szexista társadalomnak bélyegező szervezetek:

• Feminist Majority Foundation, amely a „nők jogi, társadalmi és politikai egyenlőségéért küzd.”
• Ms. Foundation for Women, amely úgy vallja, hogy „a nők bár a társadalom felét teszik ki, mégsem élhetnek ugyanazon lehetőségekkel.”
• National Partnership for Women and Families – ez a szervezet is ismétli azt a jól ismert feminista hazugságot, miszerint míg a férfi megkeres egy dollárt, addig a nő csak 77 centet.

Látható tehát, hogy egy elképesztően kiterjedt – és sokszor színfalak mögött operáló, a társadalmi igazságosság álcája mögé búvó – rendszerről van szó, amely a médiában, a törvényhozásban, az oktatásban, a vallási szerveződésekben egyaránt jelen van. Túlzás nélkül kijelenthető, hogy az OSF és ideológiája a társadalom minden szegletére befolyást gyakorol, ráadásul hosszú évek óta.

Ezen a ponton megkérdezhetné az olvasó, hogy miért fontos ezt tudni?

Nos, a válasz az, hogy Amerika tökéletesen mutatja a Soros-hálózat munkálkodásának eredményét: egy olyan mélyen megosztott társadalmat láthatunk, amelyhez hasonlót keresve sem lehet találni a nagyvilágban. A különböző szervezetek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy egyrészt atomizálják az amerikai népet, különböző társadalmi csoportokba tömörítsék azt (például szexuális irányultság, etnikai vagy vallási származás alapján, amelyre „büszkének” kell lenni, és előjogokat érdemelnek), másrészt ezeket a csoportokat lassan egymás ellen hangolják. A híradások – akár a Black Lives Matter tevékenységéről, akár a feminista lobbiról van szó – egytől egyig erről tanúskodnak. Ahogy az is, hogy mikor az amerikaiak kezdték felismerni ezt a folyamatot, inkább megválasztották Donald Trumpot – amely csak olaj volt a tűzre a sorosistáknak.

Amerikát azért fontos ebből a szempontból nézni, mert ezt a mély társadalmi válságot Magyarországon még el lehet kerülni – annak ellenére, hogy az erőviszonyok messze nem kiegyenlítettek. A nemzetközi hálózatnak ugyanis Magyarországon is rengeteg képviselője van az oktatásban, a médiában és a civil szervezeti világban:

1. Magyar Narancs

A fideszes lapként induló Magyar Narancsot az a Bojtár B. Endre vette át, aki pont Soros befektetésével volt képes kiszorítani Bodoky Tamást a Narancsból. 2010-re a lap nyílt MSZP-propagandát nyomott, amit még Szily László, a szintén a Narancsból kinövő újságíró is kikért magának.

2. Mérték Médiaelemző Műhely

A HVG-ben publikáló, önmagát függetlennek tartó, a médiapiac aktuális átalakulásait monitorozó Mérték Médiaelemző Műhely szintén Soros-apanázsból tartja el magát: fő támogatója a Nyílt Társadalom Alapítványok.

3. CEU

Soros György érdekeltsége a CEU, azaz a Central European University is, mely a Open Society-doktrína, Soros legfőbb ideológiájának terjesztője. Támogatói között az OSF éppúgy megtalálható, mint a Rothschild Foundation.

4. PATENT Egyesület

A Patriarchátust Ellenzők Társasága (PATENT) egy szélsőségesen feminista szervezet, mely leginkább azzal került be a hírekbe, hogy feltétel nélkül kiáll az abortusz lehetőségéért, mint a női önrendelkezés csúcsáért. Áldásos tevékenységüket természetesen ők is OSF-pénzből szervezik.

5. Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)

Az emberi jogi jogvédő szervezet jogfejlesztő tevékenységet végez, stratégiailag fontos perekben képviseletet nyújt és évi ezer ügyben jogsegélyt nyújt, képzéseket tart és médiakampányokkal mozgósítja a nyilvánosságot. Bevételük nagy részét az OSF-től kapják, amit fő támogatóként első helyen említenek a honlapjukon.