A szeptemberben, 1000 ember bevonásával készített felmérésben azt vizsgálták, a magyarok hogyan vélekednek Brüsszel Oroszországot sújtó szankciós politikájáról, illetve annak következményeiről.

A felmérés alapján megállapították, hogy Brüsszel büntetőintézkedésekre épülő politikáját jelentős elutasítottság övezi Magyarországon: a megkérdezettek 68 százaléka kedvezőtlen véleményt fogalmazott meg az Európai Unió Oroszország elleni szankciós politikájáról, és mindössze 25 százalékuk ítélte kedvezőnek ezt.

A Századvég kutatásában

A Századvég hozzátette: Oroszország és Ukrajna elhúzódó fegyveres konfliktusa, illetve Brüsszel szankciós stratégiája régóta nem tapasztalt háborús gazdasági és energiaválsághoz vezetett a kontinensen, amelynek feloldása érdekében elengedhetetlen lenne a béketárgyalások mielőbbi megkezdése. A jelek szerint azonban a brüsszeli vezetők nem tervezik felülvizsgálni szankcióközpontú politikájukat.

Egyúttal arra is kitértek, az elmúlt hónapokban bebizonyosodott, hogy Brüsszel szankciós lépései nem segítették elő az orosz-ukrán háború mielőbbi lezárását, másfelől a várt következményekkel ellentétes hatásokat is kiváltott. A háború kezdete óta az energiaárak jelentős mértékben emelkedtek, amelynek következtében Oroszország 158 milliárd euró bevételre tett szert a kőolaj, a földgáz és a szén értékesítésével a fegyveres konfliktus első hat hónapjában. Ez az összeg valószínűsíthetően felülmúlja az orosz hadi kiadások mértékét, illetve elősegíti a háború további finanszírozását.