Az ügy előzménye, hogy az MSZP-s vezetésű szegedi önkormányzat és az akkor Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels Zrt. 2007 szep­temberében hárommillió forint törzstőkével megalapította a Ligetfürdő Kft.-t. A következő év tavaszán a cégnél tőkét emeltek, amelynek összege 1,3 milliárd forint fölé emelkedett – írja a Magyar Idők.

Szeged apportként 1,040 milliárd forintot vitt be a közös vállalkozásba – belépett a Ligetfürdő Kft.-be az önkormányzat egyik cége, a Szegedi Sport és Fürdők Kft. –, míg a Hunguest Hotels Zrt. csaknem 265 millió forintot adott a tőkeemeléshez.

Egy év múlva a cég a Ligetfürdő fejlesztését határozta el, amihez hárommilliárd forint európai uniós támogatást igényeltek.

Az ügy érdekessége, hogy ezt a fejlesztést is a Szeviép Zrt. végezte, a vállalat itt is átverte az alvállalkozókat, nem fizetett nekik. A Szeviép volt ­vezetőit első fokon, nem jogerősen tavaly novemberben ítélték letöltendő szabadságvesztésre. 

Később kiderült, hogy a Ligetfürdőnél végrehajtott tőkeemeléskor a szegedi önkormányzat és a Hunguest vezetése között létrejött egy megállapodás, amely szerint a város a beruházás elkészülte után öt évvel meghirdeti eladásra a 80 százalékos üzletrészét. Megállapodtak, hogy ha a piacon nem kel el az üzletrész, akkor a Hunguest vásárolja fel 80 százalékos hányadot.

A vételárat is meghatározták. Szabó Bálint a feljelentésben rámutatott arra, hogy a megállapodásban Szeged egy sor jogáról lemondott, például nem a város nevezte ki a Ligetfürdő Kft. ügyvezetőjét sem.

Szabó beadványában emlékeztetett arra, hogy a vételárnál nem vették figyelembe az európai uniós támogatást, vagyis Szegedet legalább 2,4 milliárd kár érhette, a jogász ezért fordult a legfőbb ügyészhez.