A workshopot Kovács István a központ stratégiai igazgatójának elemzése nyitotta. A stratégiai igazgató elmondta, hogy bár az Unió félrekezelte a járványhelyzetet mind egészségügyi, mind gazdasági szempontból, most a beszédben mégis az rajzolódott ki, mintha az EU jelesre vizsgázott volna. Később kiemelte, hogy idén nem a gender volt a beszéd központjában, hanem a jogállamiság. A cél azonban ugyan az: ideológiai alapon zsarolhatóvá tenni a tagállamokat.

Kovács Attila, a központ projektvezetője szerint a von der Leyen beszédet két szó jellemezte igazán: A visszaélés és a föderalizmus.

A projektvezető elmondta, hogy Brüsszel nem csak a hatalmával él vissza, hanem a kialakuló kritikus helyzetekkel. Példának az afganisztáni válságot hozta, amellyel az EU újra napirendre tűzte a menekültek elosztási kvótájának kérdését. Majd azt is hozzá tette, hogy az Európai Bizottság elnökének beszédében sok szakpolitikai kérdést is érintett. Mindegyikben közös volt azonban, hogy a föderalista EU-s intézmények hatáskörének bővítését szorgalmazta. Ezzel csökkentve a tagállamok jogait.

Az Alapjogokért Központ teljes elemzését elolvashatják itt.