Varga Mihály szerint a tények azt mutatják, hogy a válságkezelés terén az uniónak nem sikerült ledolgoznia hátrányát az USA-val szemben, sem a beavatkozások gyorsaságát, sem a méretét, sem a támogató szabályozási környezet kialakítását nézve.

A tárcavezető írásában emlékeztetett arra, hogy a bürokratikus uniós intézményrendszer nehézkessé teszi a reagálást, így a fiskális szabályok módosítása, finomhangolása is vélhetőleg hosszadalmas folyamat lesz.

Nem meglepő tehát az sem – érvelt a miniszter –, hogy azok az országok, amelyek látták, hogy gyors és nagy összegű beavatkozásra van szükség, ami az USA válságkezeléséhez van közelebb, maguk léptek. Az igénybe vett forrást hitellel vagy – például Magyarország esetében – a központi költségvetésből biztosították. Ez kétségtelenül növelte azt a többlethiányt, amelyet a járvány elleni védekezés okozott.

– emelte ki Varga Mihály.

Hazánknak az unión belül – állapította meg – tehát ismét saját utat kellett választania.

Ezért a költségvetési hiány és az adósságráta meghatározásakor sem az EU esetlegesen megengedőbbé váló fiskális szabályaiból kell kiindulni. Azt a szűk mezsgyét szükséges megtalálni, ahol a gazdaság újraindításának támogatási igénye és az adósságállomány piaci finanszírozási hajlandósága találkozik. Ez azt jelenti, hogy a hosszú távon is fenntartható adósságrátát kell megcélozni.

a hazai befektetői kör állampapír-felvevő képessége ugyanis korlátozott. Ezért az uniós szabályoktól függetlenül Magyarország esetében a legfeljebb 80 százalékos adósságszintet tekinthetjük fenntarthatónak.

– emlékeztetett írásában a pénzügyminiszter.