Megszoktuk már, hogy a baloldalnak minden csak úgy jó, ahogy azt ők elképzelik. Még akkor is, ha magukat kinevettetik egymásnak ellentmondó állításaikkal. De a lényeg, hogy szerintük szinte szégyellnivaló cselekedet, hogy a rendezvény kapcsán Donald Trump magánbirtokán fogadta Orbán Viktort és meleg szavakkal beszélt az USA és Magyarország kapcsolatáról, hangsúlyozva a magyar miniszterelnökhöz fűződő barátságát.

Tetszik, nem tetszik, ennek a találkozónak kiemelt világpolitikai jelentősége van. Komoly esély van rá ugyanis, hogy Donald Trump ismét az Egyesült Államok elnöke legyen. Még akkor is, ha a baloldal erről nem vesz tudomást és egyszerűen csak bukott elnökként beszél róla. Igaz, esélyük sincs arra, hogy választások útján kormányrúdhoz kerüljenek, ezért aztán azt felelőtlenül hablatyolnak, amit aktuális politikai érdekük diktál. Most például azt, hogy pfuj Trump. Mert ha az ellenkezőjét mondanák, azzal azonnal elismernék Orbán Viktor világpolitikai jelentőségét, akivel a volt és remélhetőleg leendő amerikai elnök baráti kapcsolatokat ápol. S akinek 2017-es hatalomra kerülését megelőzően csak a magyar kormányfő volt olyan bátor, hogy akkori tusványosi beszédében kiálljon Donald Trump elnökké választása mellett.

És akkor jön az MSZP-vezérelt hirklikk.hu, s nagy terjedelemben közli Radványi Miklós fröcsögő, gyűlölködő cikkét a Frontiers of Freedom konzervatív szervezet blogjáról, amelyből ellenszélben is érzik annak a szaga, hogy a szerzőnek fogalma sincs a valóságos magyarországi viszonyokról.

Azt írja: „Óriási hiba volt meghívni Orbán Viktort Dallasba, a Konzervatív Politikai Akció Konferenciájára (CPAC), ugyanis semmi sem indokolja az azonosulást az ő ideológiájával és világnézetével.” A tusványosi beszédét előhozva, azt bornírt kontextusba a helyezve a következőket rögzítette: „felböfögte az egykori magyar politikusok örök etno-soviniszta és antiszemita jelszavait, gonoszul a magyar vér tisztaságán elmélkedve, s mindezzel a nemzetiszocializmus rusnya és katasztrofális történetének retorikai mocsarába süllyedt”.

Nincs értelme minősítéseit egyenként cáfolni, mert azok teljes mértékben valótlanok, csak arra szolgálnak, hogy Orbán ellen hergeljenek. Szélsőségesen valótlan állításait maga Radványi igazolja azzal a kijelentésével, hogy „A médiát Orbán és lakájai birtokolják és irányítják, ami ennek megfelelően szakadatlanul kormánypropagandát fröcsög.” Fentebb jeleztem, hogy a hirklikk.hu nem kifejezetten kormánypárti fórum, s magának Radványinak a cikke sem nevezhető a „kormánypropaganda fröcsögésének.”

Az ellenzéket ugyanakkor Radványi is jelentéktelennek minősíti, de a hatalmat mégis Gyurcsányék kezében, a háttérhatalom magyar képviselői kezében látná szívesen. Ezért aztán – jó demokratához illően – kijelenti: „...a NATO és az Európai Unió jövője érdekében a két szervezetnek össze kell fognia, hogy elősegítsék a Szabad Világ legújabb zsarnokának időszerű végzetét.”

Köszönjük, kedves Radványi Miklós az őszinte szavakat. Ön nyilvánvalóan az EU-nak és a NATO-nak, mint szervezetnek szurkol, Orbán megpuccsolására vágyik, s a választókat, a magyarokat – azaz a demokráciát – teljes mértékben figyelmen kívül hagyja.

A magyar kormányfő soha nem tenne ilyet. Talán ezért mondta Donald Trump a tegnapi találkozójukon, hogy „We love Hungary.”